Életének 96. évében elhunyt James Watson, a DNS kettős spirál szerkezetének társfelfedezője, aki 1962-ben orvosi Nobel-díjat kapott felfedezéséért. A Cold Spring Harbor Laboratory pénteken jelentette be, hogy a tudós New York államban, otthonában hunyt el természetes halállal. Watson Francis Crick és Maurice Wilkins kutatótársaival együtt forradalmasította a genetika tudományát, megalapozva a modern molekuláris biológiát és a géntechnológiát.
A DNS kettős spirál felfedezése 1953-ban alapjaiban változtatta meg az öröklődésről alkotott elképzeléseinket és új korszakot nyitott a tudományban. Watson és Crick munkája során Rosalind Franklin röntgendiffrakciós felvételeit is felhasználták, akinek kulcsszerepe volt a DNS szerkezetének megértésében, bár a Nobel-díj átadásakor már nem élt. A tudományos áttörést követően Watson aktív kutatói és oktatói pályát futott be, a Harvard Egyetem professzoraként, majd a Cold Spring Harbor Laboratory igazgatójaként dolgozott, ahol úttörő genetikai kutatásokat folytatott. „Watson nélkül ma nem értenénk, hogyan működik az öröklődés, és nem lennének olyan technológiáink, mint a személyre szabott orvoslás vagy a genetikai tesztek” – nyilatkozta a laboratórium jelenlegi vezetője.
Későbbi éveit beárnyékolták a faji különbségekről tett ellentmondásos kijelentései, amelyek miatt 2007 után több pozíciójától is megfosztották. Watson tudományos öröksége kettős: egyfelől vitathatatlan a DNS szerkezetének felfedezésében játszott szerepe és ennek az emberiségre gyakorolt pozitív hatása, másfelől vitatott nézeteivel komoly kritikákat váltott ki a tudományos közösségből. Halálával lezárult egy korszak a genetika történetében – a tudomány azonban az általa lefektetett alapokon továbbra is fejlődik a genomika, a géntechnológia és a személyre szabott orvoslás területén.
