A karácsonyi időszak közeledtével a boltok ismét megtelnek vásárlókkal, a webshopok forgalma ugrásszerűen megnő. A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar háztartások decemberben átlagosan 30%-kal többet költenek, mint az év többi hónapjában. Ez a jelenség nem csak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében megfigyelhető, ahol a karácsonyi kiadások évről évre növekednek.
A túlfogyasztás problémája mélyebb, mint gondolnánk. A Századvég Alapítvány felmérése rámutat, hogy a megkérdezettek 67%-a érez nyomást, hogy értékes ajándékokat vásároljon, miközben 42%-uk jelentős pénzügyi terhet él át az ünnepek alatt. „A karácsonyi időszak sok családnak valódi anyagi kihívást jelent, különösen az idei inflációs környezetben” – nyilatkozta Kovács Péter közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Az erdélyi magyar közösségekben végzett kutatások hasonló tendenciákat mutatnak. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének felmérése szerint a határon túli magyarok 58%-a érzékeli úgy, hogy az ünnepek anyagi teher alá helyezik, miközben 71% vágyik nyugodtabb, kevésbé fogyasztásközpontú karácsonyra.
A túlfogyasztás nem csupán pénzügyi, hanem környezeti és lelki problémákat is okoz. Az ünnepek alatt keletkező hulladék mennyisége drasztikusan megnő. A Magyar Környezetvédelmi Egyesület adatai szerint csak Magyarországon közel 10%-kal több szemét keletkezik decemberben, mint más hónapokban. Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló tendenciák figyelhetők meg.
Szakemberek szerint léteznek alternatív megközelítések. „Az idei karácsony lehetőség az újragondolásra. Sokan keresik az ünnep mélyebb, spirituális értelmét a tárgyak felhalmozása helyett” – mondja Nagy Eszter pszichológus. Egyre népszerűbbek az élményajándékok, házi készítésű meglepetések és a közös időtöltés mint ajándékforma.
A gyakorlati alternatívák között szerepel az ajándékok számának tudatos korlátozása, az újrahasznosítható csomagolás használata és a helyi termelőktől való vásárlás. Ezek az apró lépések nem csak a környezeti terhelést csökkentik, hanem a határon túli magyar közösségek gazdasági fenntarthatóságát is támogatják.
A karácsonyi túlfogyasztás mérséklése nem jelenti az ünnep elutasítását, inkább annak újraértelmezését. A Kárpát-medencei magyarság számára a közösségi értékek, hagyományok és a családi együttlét kínálhat valódi alternatívát a fogyasztás hajszolásával szemben. Érdemes megfontolni: talán nem több tárgyra, hanem több belső csendre és valódi kapcsolódásra vágyunk az ünnepek alatt.
