Kis moduláris atomerőművek Magyarország energiamixéből egyelőre kimaradnak
Az amerikai NuScale Power visszalépése súlyos csapást jelenthet a kis moduláris atomerőművek (SMR) magyarországi fejlesztésére. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ez a technológia kulcsszerepet játszhatna a karbonsemleges energiatermelésben, de a beruházások költségei világszerte jelentős akadályt képeznek. Magyarország korábban jelezte érdeklődését a technológia iránt, ám konkrét projektek nem indultak el.
Az SMR technológia lényege, hogy a hagyományos atomerőműveknél kisebb, 300 MW alatti teljesítményű modulokból áll, amelyek gyárban előreszerelhetők és szállíthatók. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint ezek telepítési ideje rövidebb, rugalmasabban illeszthetők a hálózatba, és biztonságos működésük kevesebb emberi beavatkozást igényel. A technológia azonban még mindig gyerekcipőben jár – az első ilyen erőművet a NuScale építette volna az USA-ban, de a projekt költségei az eredetileg tervezett 5,3 milliárd dollárról 9,3 milliárdra emelkedtek, ami végül a projekt leállításához vezetett.
Magyarország energiapolitikájában a Paks II beruházás élvez abszolút elsőbbséget. Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott: „A kormány folyamatosan vizsgálja az SMR technológiák fejlődését, de konkrét beruházási döntés egyelőre nincs napirenden.” Szakértők szerint a hazai SMR projektek előtt három fő akadály tornyosul: a technológia kiforratlan volta, a finanszírozási nehézségek, valamint az engedélyeztetési eljárások bonyolultsága.
A V4-ek országaiban és Romániában viszont előrehaladottabb tervek vannak: Lengyelország már megállapodást kötött amerikai vállalatokkal, míg Csehország és Románia is konkrét helyszíneket jelölt ki. A magyar kormány kivárásra játszik, figyelemmel követve a regionális tapasztalatokat. Az energiaátmenet szempontjából fontos lépés lehet a technológia bevezetése, de a szakemberek szerint Magyarországon leghamarabb 2035 után számíthatunk SMR-ek megjelenésére.
