Brüsszel újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen az Európai Bizottság csütörtöki közleménye szerint. Az uniós testület három területen – energiaszabályozás, jogállamisági mechanizmus és digitális piaci törvény – kifogásolja a magyar jogszabályokat és gyakorlatokat. Ez már a tizedik ilyen eljárás hazánk ellen az idei évben, ami tovább terheli a már amúgy is feszült EU-magyar kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság két hónapot adott Magyarországnak a válaszadásra, miután az energiapiac szabályozásában komoly hiányosságokat talált. „A jelenlegi magyar szabályozás nem felel meg az uniós energia-irányelv átláthatósági követelményeinek, és veszélyezteti a fogyasztók jogait” – nyilatkozta Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. A magyar kormány álláspontja szerint a hazai energiaárak védelme nemzetbiztonsági kérdés, különösen az energiaválság idején.
A jogállamisági kifogások a bírói függetlenség és a médiaszabadság kérdéseit érintik. A Bizottság szerint Magyarország nem tett eleget a korábbi európai bírósági ítéletekben foglalt elvárásoknak, és nem biztosította a bíróságok teljes függetlenségét a végrehajtó hatalomtól. A Digitális Szolgáltatások Törvény átültetésének hiányosságai is az eljárások részét képezik – hazánknak nem sikerült időben létrehoznia az előírt felügyeleti hatóságot.
A kötelezettségszegési eljárások következményei súlyosak lehetnek: ha Magyarország nem orvosolja a kifogásolt problémákat, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, ahol pénzbüntetés kiszabására is sor kerülhet. Az eljárások emellett közvetlenül veszélyeztethetik a Magyarországnak járó uniós források egy részét is. A kormány sajtóirodája közleményben jelezte, hogy a magyar fél szakértői szinten már dolgozik a válaszokon, de több ponton elvi vitát lát a Bizottsággal. Az uniós jogszabályok értelmezése körüli nézeteltérések rendezésére a következő EU-csúcson is sor kerülhet.
