Az Európai Bizottság négy újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen decemberben – jelentette be Brüsszel kedden. Az eljárások a menekültügyi szabályozást, a migránsok visszaküldését, az energiahatékonysági irányelvek átültetésének elmaradását és a mezőgazdasági érdekeltségű külföldi befektetők korlátozását érintik. A lépés komoly jogi és gazdasági következményekkel járhat a magyar közösségek számára határokon innen és túl.
A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos kifogás különösen érinti a határon túli magyarokat, hiszen ők gyakran érintkeznek a magyar bevándorlási rendszerrel. Az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás nem biztosítja a megfelelő jogi garanciákat a kérelmezők számára. A Belügyminisztérium közleménye vitatja az állításokat, hangsúlyozva, hogy a magyar menekültügyi rendszer teljes mértékben megfelel az európai normáknak.
Az energiahatékonysági irányelvek átültetésének elmaradása a magyar háztartásokat érinti közvetlenül. Szakértők szerint ez késlelteti az energetikai korszerűsítési programokat, amelyek csökkenthetnék a rezsiköltségeket. „Ez a késedelem különösen nehéz helyzetbe hozza a határ menti régiókat, ahol az energiaszegénység aránya magasabb az országos átlagnál,” nyilatkozta Kovács János energetikai szakértő.
A külföldi mezőgazdasági befektetések korlátozásával kapcsolatos eljárás a határon túli magyar gazdákat is érintheti, akik gyakran vásárolnak vagy művelnek földet az anyaországban. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a szabályozás célja a magyar földtulajdon védelme, amit nemzeti érdeknek tekintenek.
A kötelezettségszegési eljárás első lépcsője hivatalos felszólító levél küldése, amelyre a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni. Jogi szakértők szerint a folyamat akár a Bíróság elé is kerülhet, jelentős pénzbírságot vonva maga után. Érdemes figyelemmel kísérni a kormányzati kommunikációt és az uniós fejleményeket a következő hónapokban, különösen a határon túli magyarsággal kapcsolatos ügyekben.
