A magyarországi lakhatási válság évről évre mélyül, miközben az Otthon Start Program keretében épülő új lakások nem tudják megoldani a problémat. A program első száz napjának adatai szerint az átlagos hitelösszeg 34 millió forint, az átlagos törlesztőrészlet pedig közel 179 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a program főként a jelentős megtakarítással rendelkezőket segíti, miközben a lakhatási válság által leginkább sújtott rétegek kimaradnak a támogatásból.
A szakértők szerint két fő megoldás segíthetne: az állami beavatkozás erősítése és a panelépítési programok újraindítása. Az állami és önkormányzati bérlakásprogram jelentős bővítése közvetlenül segítené azokat, akik sem önerővel, sem megfelelő jövedelemmel nem rendelkeznek hitelhez. Magyarországon jelenleg mindössze 3 százalék körül mozog az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya, míg Ausztriában ez 24, Németországban 18 százalék. A Habitat for Humanity magyarországi adatai szerint legalább 300 ezer új, megfizethető bérlakásra lenne szükség az elkövetkező években. A paneltömbök modern változatainak építése költséghatékony megoldást jelenthet: a tömegszerű, moduláris építési technológiák akár 30-40 százalékkal csökkenthetik az építési költségeket. Az 1960-as és 70-es években a szocialista panelprogram évente 60-80 ezer új lakást adott át, amely rövid idő alatt tömegesen javította a lakhatási körülményeket. Mai környezetbarát technológiákkal, jobb alaprajzokkal és közösségi terekkel felszerelt panellakások versenyképes alternatívát kínálhatnának.
A helyzet sürgős beavatkozást igényel. Az önkormányzatok számára több állami forrás, a fejlesztők számára pedig ösztönzők szükségesek, hogy olcsóbb, de méltó életkörülményeket biztosító lakásokat építsenek. A 2026-os parlamenti választások előtt minden politikai erőnek központi kérdésként kellene kezelnie a lakhatási válságot, hiszen a biztonságos otthon nem luxus, hanem alapvető emberi jog.
