Miközben Magyarország gazdasága 2024 első negyedévében mindössze 0,8%-os növekedést mutatott, Lengyelország 3,2%-kal bővült, több mint négyszer nagyobb ütemben. A lengyel gazdaság lendületes erősödése mögött jelentős szerepet játszik az Európai Uniós források folyamatos beáramlása, amely Magyarországon a jogállamisági viták miatt akadozik. A szakértők szerint ez a különbség 2025-ben is fennmaradhat.
A két ország eltérő gazdasági pályájának egyik fő oka a fogyasztás alakulása. Lengyelországban már 2023-ban megindult a belső kereslet bővülése, amit a kormányzati intézkedések is támogattak. „A lengyel háztartások vásárlóereje gyorsan helyreállt az inflációs sokk után, míg Magyarországon ez a folyamat lassabb” – nyilatkozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A lengyel gazdaságpolitika emellett sikeresebben kezelte az inflációt is, ami 2023 közepétől tartósan alacsonyabb szinten maradt, mint Magyarországon.
További jelentős előnyt biztosít Lengyelországnak, hogy az uniós források lehívásában nincs fennakadás, évente kb. 16 milliárd euró érkezik az országba. Ezzel szemben Magyarország 22 milliárd eurónyi forrása továbbra is befagyasztva marad, ami súlyosbítja költségvetési helyzetünket. A magyar gazdaság növekedési kilátásait az is rontja, hogy 2025-től nettó befizetővé válhatunk az EU költségvetésében, miközben Lengyelország továbbra is nettó kedvezményezett marad.
Az elemzői konszenzus szerint 2025-ben a lengyel gazdaság 3,5-3,8% körüli növekedést érhet el, míg Magyarország esetében ez az érték várhatóan 2,5-3,0% között alakul. Szakértők szerint a felzárkózáshoz Magyarországnak stabilizálnia kell költségvetési helyzetét és javítania kell az uniós kapcsolatokat, miközben a termelékenység növelésére és a munkaerőpiac fejlesztésére is nagyobb figyelmet kellene fordítania.
