Magyarország XX. századi művészettörténetének egyik legérdekesebb, mégis ritkán emlegetett fejezete a mozdulatművészet, amelynek egyik úttörője Madzsar Alice volt. A Jászi Oszkár feleségeként is ismert nő forradalmi táncpedagógiai módszere nemcsak a test felszabadítását, hanem a társadalmi konvenciók megkérdőjelezését is szolgálta az 1910-1930-as években.
Madzsar Alice 1885-ben született Budapesten, és Bécsben ismerkedett meg a modern táncművészettel. 1912-ben nyitotta meg első mozgásművészeti iskoláját a fővárosban, ahol különleges módszere gyorsan népszerűvé vált. A korabeli merev társadalmi normákkal szembehelyezkedve Madzsar azt vallotta, hogy a test egészséges működése és szépsége nem lehet tabutéma. Iskolájában a női test természetes mozdulatait helyezte előtérbe a klasszikus balett kötött formái helyett. A Tanácsköztársaság idején az iskolai testnevelési reformbizottság tagjaként is dolgozott, majd később a munkásgyerekek számára is elérhetővé tette módszerét. Különlegessége volt, hogy a mozdulatművészetet gyógyító célokra is használta – a testi és lelki egészség helyreállítására egyaránt alkalmasnak tartotta.
Madzsar módszere szorosan összekapcsolódott a kor progresszív politikai és társadalmi mozgalmaival. Iskolájában olyan koreográfiákat alkotott, amelyek társadalomkritikát fogalmaztak meg, mint például az „Új kenyér” vagy a „Bilincsek” című darabok. Tanítványaival rendszeresen fellépett munkásotthonokban és haladó szellemű kulturális eseményeken. A Horthy-korszakban tevékenységét egyre több támadás érte, 1937-ben betiltották iskoláját. Életművének dokumentációja részben eltűnt a háborús időkben, de hatása máig érezhető a magyar táncművészetben és testkultúrában.
Madzsar Alice öröksége ma reneszánszát éli. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanítják módszerét, kiállítások és kutatások foglalkoznak munkásságával. A Magyar Táncművészeti Egyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum is őrzi hagyatékának darabjait. Módszerének modern értelmezése különösen aktuális a test és mozgás tudatosságára építő kortárs terápiák és táncművészeti irányzatok számára. Alakja inspirációként szolgál azon művészek számára, akik a társadalmi kérdéseket a test nyelvén keresztül kívánják megfogalmazni.
