Történelmi rekordot érnek el az államadósság kamatkiadásai, amelyek 2025-ben várhatóan 4000 milliárd forintot tesznek ki. Ez az összeg a teljes magyar GDP mintegy 5 százalékának felel meg, derül ki az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból. A kamatkiadások a 2020-as szint több mint négyszeresére emelkedtek az utóbbi években, jelentősen megterhelve a költségvetést.
A magas kamatkiadások hátterében több tényező áll. A világjárvány alatti gazdaságvédelmi intézkedések, majd az energiaválság kezelése jelentősen megnövelte az államadósságot, amely mára meghaladja a 49 ezer milliárd forintot. Az inflációs környezet és a nemzetközi pénzpiacok bizalmatlanságának következtében a magyar állampapírok kamata is tartósan magas szinten maradt. A Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusai átmenetileg 13 százalék fölé emelték az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását is megdrágította.
„A jelenlegi kamatkiadások történelmi összehasonlításban is rendkívülinek számítanak,” nyilatkozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. „Ilyen mértékű kamatterhet utoljára a 2008-as válság idején láttunk, de a GDP-hez viszonyított aránya akkor sem volt ekkora.” A probléma súlyosságát mutatja, hogy a kamatkiadások már meghaladják az oktatási vagy az egészségügyi kiadásokat, és közel akkora terhet jelentenek, mint a teljes nyugdíjkiadás.
A magas kamatterhek valamennyi határon túli magyar közösségre is hatással vannak. A kormány által meghirdetett határon túli gazdaságfejlesztési programok finanszírozása nehezebbé válhat, és az uniós források esetleges késése tovább súlyosbíthatja a helyzetet. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány célja az államadósság további csökkentése és a finanszírozási költségek mérséklése, de ez a jelenlegi nemzetközi környezetben komoly kihívást jelent.
A következő években kulcskérdés lesz, hogyan tudja Magyarország csökkenteni a finanszírozási költségeit. Az uniós források teljes körű lehívása, a befektetői bizalom erősítése és a költségvetési egyensúly javítása mind hozzájárulhat a kamatkiadások mérsékléséhez. Érdemes figyelemmel kísérni a kormány gazdaságpolitikai lépéseit és a jegybanki kamatpolitikát, amelyek együttesen befolyásolják majd a jövő évi költségvetés mozgásterét.
