A magyar autóipar kritikus fordulóponthoz érkezett 2025-ben. A legfrissebb adatok szerint az ágazat termelése 8,2 százalékkal csökkent az elmúlt negyedévben, ami közvetlenül érinti a határon túli magyar közösségeket is, különösen a szlovákiai és romániai ipari központokban dolgozókat. Az Európai Autógyártók Szövetségének jelentése szerint ez a visszaesés része annak a „német betegségnek”, amely az európai járműgyártás strukturális válságát jelzi.
A problémák gyökere többrétű. Egyrészt a kínai elektromos járművek térnyerése súlyos versenyhelyzetet teremtett – az európai piacra érkező kínai modellek ára átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint európai társaiké. Másrészt a német autóipar, amely a magyar beszállítói lánc fő felvevőpiaca, maga is válságban van. A Bundesbank adatai szerint a német autógyártás 14 százalékkal esett vissza az elmúlt évben. A magyar gazdasági minisztérium közleménye elismerte: „A hazai autóipar helyzete kritikus, de nem reménytelen.” Eszerint az ágazat mintegy 150 ezer családnak biztosít megélhetést Magyarországon, további 30-40 ezer határon túli magyar munkavállalót is beleértve. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy speciális támogatási programot indít a kis- és középvállalkozások számára, amelyek beszállítóként kapcsolódnak az autóiparhoz.
A szakértők szerint a válság különösen érinti a Felvidék és Erdély ipari központjaiban dolgozó magyarokat. „Ez nem csupán gazdasági, hanem közösségi kihívás is” – nyilatkozta Kovács Béla, a Határon Túli Gazdasági Kapcsolatok Intézetének vezetője. A kormányzat és az érintett vállalatok már tárgyalnak az átképzési programokról, amelyek segítenének a munkavállalóknak az új technológiákra való átállásban. A kialakult helyzetben kulcsfontosságú lehet a határon átnyúló gazdasági együttműködés erősítése és a magyar közösségek felkészítése a változásokra.
