Magyarország várhatóan 2026 elejétől hivatalosan is felkérést kaphat a globális béketanácsi tagságra, amely az orosz-ukrán háború rendezését célzó kezdeményezések koordinálását végezné. A magyar diplomácia különösen aktív szerepet vállalhat a béketörekvések előmozdításában, miután Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken jelezte: hazánk kész közvetítőként fellépni a konfliktusban.
A formálódó testület – amelyet Moszkva és Peking kezdeményezett – elsősorban olyan országokból állna, amelyek nem csatlakoztak a Nyugat Oroszországgal szembeni szankcióihoz. A magyar részvétel azonban különleges geopolitikai helyzetből fakadna: NATO- és EU-tagként egyedülálló összekötő szerepet tölthetne be a nyugati és keleti tömb között. A szakértők szerint ez jelentős diplomáciai lehetőség, ugyanakkor komoly egyensúlyozást igényelne a szövetségesi kötelezettségek és a különutas békemisszió között.
A Béketanácsban való részvétel gyakorlati következményei egyelőre körvonalazódnak. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a tagság első körben rendszeres egyeztetéseket, béketerv-javaslatokat és közvetítői tevékenységet jelentene, de nem járna automatikusan katonai szerepvállalással vagy anyagi hozzájárulással. Egyes diplomaták ugyanakkor figyelmeztetnek: a kezdeményezés egyelőre inkább politikai szándéknyilatkozat, mintsem konkrét intézményi keret, és sikere nagyban függ a nagyhatalmak hozzáállásától.
A kormányzati kommunikációban hangsúlyosan megjelenik, hogy a Béketanács célja összhangban áll Magyarország „békepárti” külpolitikájával. A tagság kapcsán fontos tisztázni, hogy az nem jelentene kilépést az európai egységes álláspontból, csupán annak kiegészítését egy párhuzamos diplomáciai csatornával. A határon túli magyarságot különösen érintő kérdésben a kárpátaljai magyar szervezetek üdvözölték a kezdeményezést, amely enyhítheti a háború okozta regionális feszültségeket.