A magyarok 57 százaléka úgy érzi, rosszabbul él most, mint négy évvel ezelőtt – derül ki a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek csupán 21 százaléka számolt be javuló életkörülményekről, míg 22 százalék nem érzékelt változást anyagi helyzetében az elmúlt években.
A felmérés regionális bontásban is tanulságos képet mutat a magyar társadalom helyzetéről. Különösen Budapest környékén és az észak-magyarországi régióban érzékelik az emberek életszínvonaluk romlását, előbbi helyen 67, utóbbiban 65 százalék vélekedik így. A határon túli magyarság körében szintén hasonló tendenciák figyelhetők meg – Erdélyben például a megkérdezettek 60 százaléka jelezte, hogy az emelkedő árak és a stagnáló bérek miatt nehezebben jön ki havi jövedelméből.
A kutatás szerint az elégedetlenség elsősorban a rekordmagas inflációval, a lassuló bérnövekedéssel és az energiaárak emelkedésével magyarázható. „A kormány számos intézkedést hozott a gazdaság stabilizálására, de ezek hatása még nem érezhető széles körben a háztartások szintjén” – nyilatkozta Lakner Zoltán, a Republikon Intézet elemzője a közvélemény-kutatással kapcsolatban.
Az adatok azt is mutatják, hogy az életszínvonal szubjektív megítélése erősen összefügg a pártpreferenciával. A kormánypárti szavazók 46 százaléka érzi úgy, hogy javult a helyzete, míg az ellenzéki pártok támogatói között ez az arány mindössze 6 százalék. Figyelemre méltó, hogy a bizonytalanok és a politikailag inaktívak csoportjában is magas, 61 százalékos a helyzetük romlásáról beszámolók aránya.
A határokon átnyúló magyar közösségek szempontjából különösen fontos, hogy a gazdasági nehézségek közepette is fennmaradjanak a kulturális kapcsolatok és a támogatási rendszerek. A kormány gazdaságfejlesztési programjai – mint a határon túli területekre is kiterjedő Egán Ede Terv vagy a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program – továbbra is működnek, de hatékonyságuk megítélése vegyes a megkérdezettek körében.
Az életszínvonal-csökkenés érzete komoly társadalmi kihívásokat jelez. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a reálbérek csak 2023 végén kezdtek ismét növekedni, miközben az infláció hatásai – különösen az élelmiszer- és lakhatási költségek emelkedése – tartósan beépültek a háztartások kiadásaiba. A magyarok többsége most a gazdasági kilátások javulását és a megélhetési költségek csökkenését várja 2025-re.
