Az OECD friss jelentése szerint Magyarország a világ negyedik legelhízottabb nemzete lett, csak az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg. A felnőtt lakosság 32,1 százaléka küzd elhízással, további 35 százalék pedig túlsúlyos. A gyermekek körében is aggasztó a helyzet: minden negyedik magyar gyermek túlsúlyos vagy elhízott.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az elhízás éves szinten közel 300 milliárd forint közvetlen egészségügyi kiadást jelent az államnak. Dr. Halmos Tamás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet vezetője szerint „az elhízás járványszerű terjedése komplex probléma, amely mögött életmódbeli, társadalmi és gazdasági tényezők egyaránt állnak. Magyarországon különösen nagy gondot jelent a magas kalóriatartalmú, de tápanyagszegény élelmiszerek túlzott fogyasztása.”
A határon túli magyarság körében is hasonló trendek figyelhetők meg. Erdélyben és Vajdaságban a magyarok elhízási mutatói kis mértékben jobbak az anyaországinál (29-30% körüli), míg a felvidéki és kárpátaljai magyarok körében valamivel alacsonyabbak (25-27%). A jelenség hátterében kulturális hasonlóságok és gazdasági különbségek egyaránt állnak.
Az Egészségügyi Minisztérium 2025 szeptemberében átfogó programot indított az elhízás visszaszorítására. A kezdeményezés részeként bővítik az iskolai testnevelést, szigorítják az élelmiszeripari szabályozásokat, és dietetikai tanácsadást biztosítanak a háziorvosi rendszeren belül. A program különösen nagy hangsúlyt fektet a gyermekkori megelőzésre, mivel a kutatások szerint a gyermekkorban kialakuló elhízás 80 százalékban felnőttkorban is fennmarad.
Szakemberek szerint a probléma kezeléséhez szemléletváltásra és közösségi összefogásra van szükség. „Nem elég egyéni felelősségről beszélni, rendszerszintű változásokra van szükség az élelmiszeripari szabályozástól kezdve az épített környezet átalakításán át az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséig” – nyilatkozta Dr. Nagy Zsuzsa táplálkozástudományi szakember.
A kedvezőtlen statisztikák ellenére biztató jelek is mutatkoznak: az egészségtudatosság terjedésével egyre több közösségi kezdeményezés indul. Az önkormányzatok által szervezett ingyenes testmozgás programok, valamint a helyi termelői piacok népszerűsítése lassan, de érezhetően formálja az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöket. A változáshoz azonban hosszú távú, következetes szakpolitikai intézkedésekre és társadalmi összefogásra lesz szükség.
