Az Európai Unió védelmi alapjából Magyarország csak akkor kaphat támogatást 2025-ben, ha a kormány végrehajtja a szükséges reformokat – jelentette ki Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa Brüsszelben. A 2022-ben létrehozott védelmi ipari fejlesztési alap 500 millió eurós keretéből hazánk eddig nem részesült, mivel nem teljesítette a jogállamisági feltételeket.
A Európai Bizottság közleménye szerint a támogatás feltétele az igazságügyi rendszer függetlenségének megerősítése, az uniós közbeszerzési szabályok betartása és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés. „Magyarországnak konkrét lépéseket kell tennie, amelyek valódi elkötelezettséget mutatnak az európai értékek mellett” – hangsúlyozta Breton biztos a hétfői sajtótájékoztatón. A védelmi alap célja az EU stratégiai autonómiájának erősítése, különösen a hadiipar, a kiberbiztonság és a technológiai innováció területén.
A magyar kormány részéről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter reagált a feltételekre, és jelezte, hogy a kabinet megvizsgálja a szükséges intézkedéseket. „A magyar védelmi ipar fejlesztése nemzetbiztonsági érdek, ezért minden lehetőséget kihasználunk a finanszírozási források bővítésére” – nyilatkozta a miniszter a tárca közleményében. A minisztérium szerint a hazai védelmi ipari kapacitás bővítése nemcsak Magyarország, hanem az EU védelmi képességeit is erősítené.
A Kárpát-medencei magyar közösségek számára a védelmi ipari beruházások munkalehetőséget teremthetnének, különösen a határ menti régiókban. Szlovákiában és Romániában már működnek olyan magyar tulajdonú vállalatok, amelyek beszállítóként csatlakozhatnának a védelmi ipari fejlesztésekhez. Az EU Védelmi Alapjának támogatásai 2025-től válnak elérhetővé, amennyiben Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket.
Érdemes figyelemmel kísérni a kormány reformintézkedéseit az elkövetkező hónapokban, valamint a júniusban kezdődő magyar EU-elnökség alatt megfogalmazott prioritásokat. A magyar állampolgárok a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos pályázati lehetőségekről az Európai Bizottság magyarországi képviseletén és a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján tájékozódhatnak részletesebben.
