Magyarország gazdasági növekedése 2025-ben várhatóan jelentősen felülmúlja nyugati szomszédját. Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint hazánk GDP-növekedése 3,9 százalék lehet, míg Ausztria csupán 1,3 százalékos bővülésre számíthat. Ez az eltérés lényeges előrelépést jelez a két ország gazdasági teljesítményében.
A különbség nem egyedi, hanem folytatása egy hosszabb trendnek. Az elmúlt évtizedben Magyarország gazdasági fejlődése fokozatosan közelített Ausztriáéhoz. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva már 2023-ban elérte az osztrák szint 76 százalékát, szemben a 2010-es 65 százalékkal. Az előrejelzések alapján ez az arány 2025 végére megközelítheti a 80 százalékot.
A kedvező kilátások hátterében több tényező áll. Egyrészt a magyar gazdaság strukturális átalakulása, különösen a járműipar és az akkumulátorgyártás területén végrehajtott nagyszabású beruházások. „Magyarország az elektromos átállásban vezető pozíciót szerzett Európában, ennek hatásai most érnek be” – nyilatkozta Kovács János gazdasági elemző. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint 2024 első félévében a feldolgozóiparban 45 százalékkal nőttek a beruházások, ami szilárd alapot teremt a jövő évi növekedéshez.
A határon túli magyar közösségek számára is előnyökkel járhat a dinamikusabb gazdasági növekedés. A Kárpát-medencében élő magyarok közül sokan ingáznak munkavégzés céljából Ausztriába és Magyarországra is. A bérkülönbségek csökkenése és a hazai munkalehetőségek bővülése egyre vonzóbbá teheti a magyarországi munkavállalást. A Vajdaságból, Kárpátaljáról és Erdélyből érkezők számára különösen fontos lehet ez a fejlemény.
A gazdasági felzárkózás azonban továbbra sem jelent teljes egyenlőséget. Az átlagbérek terén még mindig jelentős a különbség: míg Ausztriában az átlagkereset megközelíti a 3000 eurót, Magyarországon ez 1300 euró körül alakul. A magyar gazdaság versenyképességét ugyanakkor erősíti az alacsonyabb társasági adókulcs (9%) és a kedvező beruházási környezet.
A kihívások között említhető az infláció, amely Magyarországon 2025-ben is várhatóan magasabb lesz (3,4%), mint Ausztriában (2,1%), valamint a strukturális problémák, különösen a munkaerőhiány és a termelékenység növelésének szükségessége.
A gazdasági közeledés jelentős mérföldkő, de érdemes figyelemmel kísérni a folyamatot hosszabb távon is. A teljes felzárkózáshoz a magas hozzáadott értékű ágazatok további fejlesztésére és a képzési rendszer hatékony átalakítására van szükség. A határon túli magyarság számára a gazdasági együttműködés erősítése és a munkaerőpiaci lehetőségek bővülése teremthet új perspektívákat.