Magyarország gazdasága jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt 25 évben. Az ezredforduló óta az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva a 2000-es 13.600 dollárról 2023-ra 42.200 dollárra emelkedett a Világbank adatai szerint. Ez háromszoros növekedést jelent, ami azonban elmarad a visegrádi országok átlagától, ahol Lengyelország és Szlovákia tempósabb fejlődést mutatott.
Az ezredforduló utáni első évtizedet a gyors eladósodás és a 2008-as pénzügyi válság súlyos következményei jellemezték. Magyarország az IMF segítségére szorult, és az ország államadóssága a GDP 80 százaléka fölé emelkedett. „A 2008-as válság olyan sebeket ejtett a magyar gazdaságon, amelyek begyógyulása közel egy évtizedet vett igénybe” – nyilatkozta Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök.
A 2010-es évektől új gazdaságpolitikai irány vette kezdetét, amely az export és a külföldi működőtőke-beáramlásra épített. Az autóipar és az elektronikai szektor lett a gazdaság motorja, azonban ez kiszolgáltatottá tette az országot a külső gazdasági folyamatoknak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a külföldi tulajdonú vállalatok adják a magyar export több mint 70 százalékát.
A munkanélküliségi ráta a 2010-es évek eleji 11 százalékról 2023-ra 4 százalék alá csökkent, de a bérek felzárkózása a nyugat-európai szinthez továbbra is lassú. A KSH szerint a magyar átlagbér 2023-ban elérte a bruttó 600.000 forintot, azonban a mediánbér ennél jelentősen alacsonyabb maradt.
Az elmúlt évek kihívásai között a COVID-járvány, az energiaválság és a magas infláció komoly próbatételt jelentettek. Különösen 2022-ben, amikor az infláció 20 százalék fölé emelkedett, és a forint történelmi mélypontot ért el az euróval szemben. A gazdasági nehézségek különösen érzékenyen érintették a határon túli magyar közösségeket, ahol az anyaországi támogatások reálértéke jelentősen csökkent.
A jövő szempontjából kulcskérdés marad a termelékenység növelése, a technológiai fejlesztések és az oktatás minőségének javítása. Ezek a tényezők határozzák meg, hogy a magyar gazdaság és a Kárpát-medencei magyar közösségek mennyire tudnak felzárkózni a nyugat-európai életszínvonalhoz az elkövetkező évtizedekben.
