A kormány elfogadta az új Magyar Innovációs Stratégiát, amely ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ra Magyarország bekerül Európa tíz leginnovatívabb országa közé. A stratégia középpontjában a kutatás-fejlesztés támogatása, a digitális átállás és a zöld átmenet áll, valamint azon területek fejlesztése, ahol hazánk már most is élen jár.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a stratégia konkrét, mérhető célokat határoz meg. Az ország innovációs teljesítményét 2030-ra az uniós átlag 95 százalékára kívánják növelni a jelenlegi 77 százalékról. A K+F ráfordításokat a GDP 3 százalékára emelnék a mostani 1,7 százalékról, és 12 ezerre növelnék a kutatással foglalkozó vállalkozások számát. Ez utóbbi szám jelenleg 7600 körül mozog.
A kormányzati stratégia kiemelten kezeli a vállalkozások innovációs képességeinek fejlesztését. Fontos célkitűzés, hogy a hazai kkv-k 30 százaléka vezessen be valamilyen innovációt, szemben a jelenlegi 20 százalékkal. Emellett a terv szerint ösztönzik a vállalatok és egyetemek közötti együttműködéseket, valamint az állami kutatóhelyek és a versenyszféra kapcsolatát.
A Magyar Innovációs Stratégia kitér a zöld átállásra és a digitalizációra is. A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország vezető szerepet töltsön be a fenntartható gazdasági növekedésben és a digitális átalakulásban. A dokumentum kiemeli az olyan területeket, ahol hazánk már most is erős, például az akkumulátorgyártás, a mesterséges intelligencia vagy a biotechnológia.
A stratégia megvalósításához a kormány többcsatornás finanszírozási rendszert tervez kialakítani, amely magában foglalja az uniós forrásokat, a hazai költségvetési támogatásokat és a magántőke bevonását. A tervek szerint az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére és a kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására jelentős összegeket fordítanak majd.
Az új stratégia nemcsak a gazdasági növekedést és a versenyképesség javítását célozza, hanem hozzá kíván járulni a magyarországi életszínvonal emelkedéséhez is. A kormány szerint az innovatív megoldások segíthetnek a társadalmi kihívások kezelésében, és javíthatják a közszolgáltatások minőségét is.
