A magyar kormány jelentős változtatásokat tervez a költségvetés finanszírozási szerkezetében. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2025-ben a finanszírozás nagyobb része külföldi forrásokból, elsősorban devizakötvény-kibocsátásokból származna, miközben a Trump-adminisztrációtól remélt védőháló helyett a piaci forrásokra támaszkodnának.
Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) legfrissebb adatai alapján a jövő évi bruttó finanszírozási igény várhatóan 9000 milliárd forint körül alakul, amelynek jelentős részét külföldi devizakötvény-kibocsátással fedeznék. Ez a stratégia markáns változást jelent a korábbi finanszírozási modellhez képest, amikor a kormány elsősorban a belföldi forrásokra támaszkodott. A lépés kockázatokat hordoz, mivel növeli Magyarország kitettségét a nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásainak.
A tervezett finanszírozási modell különösen azért kelt figyelmet a szakértők körében, mert korábban a kormány arra számított, hogy Donald Trump újraválasztása kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthet Magyarország számára. A valóságban azonban a nemzetközi hitelminősítők már most is figyelmeztető jelzéseket küldenek a magas költségvetési hiány és államadósság miatt. A Moody’s és a Fitch szakértői szerint Magyarország sérülékeny helyzetbe kerülhet, ha nem tartja kézben a költségvetési egyensúlyt.
A Magyar Nemzeti Bank is aggodalmát fejezte ki a terv kapcsán. Közleményük szerint „a devizaarány növekedése többletkockázatot jelent, különösen a jelenlegi volatilis piaci környezetben”. A jegybank javasolja a költségvetési kiigazítás felgyorsítását és a hazai finanszírozási források előtérbe helyezését.
A kormányzati stratégia sikere nagyban függ a nemzetközi befektetői hangulattól, valamint attól, hogy mennyire sikerül meggyőzni a piacokat a magyar gazdaság stabilitásáról. A hazai kisvállalkozók és lakosság számára a legfontosabb kérdés, hogy ez a finanszírozási modell miként hat majd a forint árfolyamára és a hazai kamatkörnyezetre a következő időszakban.
