A Trump-kormányzat második ciklusa új geopolitikai helyzetet teremthet Közép-Európában, különösen Magyarország számára. Washingtoni források szerint az új amerikai adminisztráció Lengyelországhoz kívánja közelíteni a magyar külpolitikát, ami jelentős változást hozhat Budapest eddigi „hintapolitikájában”. Az amerikai Külügyminisztériumhoz közel álló elemzők már dolgoznak a régió új stratégiai megközelítésén.
Az amerikai tervek szerint Magyarországnak szorosabbra kellene fűznie kapcsolatait a NATO keleti szárnyának kulcsországával, Lengyelországgal. Ez magában foglalná a védelmi együttműködés mélyítését, közös fegyverbeszerzéseket és a kínai befolyás csökkentését. A lengyel modell követése jelentős elmozdulást jelentene az Orbán-kormány jelenlegi külpolitikájától, amely egyszerre igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, Kínával és a nyugati szövetségesekkel.
„Az amerikai adminisztráció felismerte, hogy Közép-Európában erősebb kohézióra van szükség, és Lengyelország lehet ennek a motorja,” nyilatkozta egy washingtoni forrás, aki részt vesz az új regionális stratégia kidolgozásában. A tervek része a magyar-ukrán kapcsolatok javítása is, ami kényes terület lehet a magyar kormány számára a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival kapcsolatos viták miatt.
A változás érintené a határon túli magyar közösségeket is. Különösen Kárpátalján, ahol az ukrán-magyar viszony normalizálása új lehetőségeket nyithat, de kihívásokat is jelenthet. Erdélyben és a Felvidéken a NATO egységesebb keleti politikája erősítheti a regionális biztonságot, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok átrendeződése érzékenyen érintheti a helyi magyar vállalkozókat.
A magyar kormány egyelőre nem reagált konkrétan ezekre a hírekre. Szakértők szerint Budapest mozgástere szűkülhet, különösen ha az USA gazdasági ösztönzőkkel vagy szankciós fenyegetésekkel kívánja elérni a magyar külpolitika irányváltását. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek, ahogy az új Trump-adminisztráció formálja kapcsolatrendszerét Közép-Európában.
