Magyarország stratégiai pozíciója erősödik a globális átrendeződés közepette, miközben az új világrend körvonalai formálódnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januári bejelentése szerint hazánk aktív részese a nemzetközi folyamatoknak, és továbbra is a „nemzeti érdekek mentén folytatott pragmatikus külpolitika” marad az irányelv. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország külkereskedelmi forgalma 2023-ban 4,2 százalékkal nőtt, ami alátámasztja a magyar „keleti nyitás” sikerességét.
A változó globális erőviszonyok között a kormány különös hangsúlyt fektet a Kínával, Oroszországgal és a közel-keleti országokkal való kapcsolatok ápolására, miközben az európai partnerségek is kiemelt fontosságúak maradnak. „Magyarország ott ül az asztalnál, amikor az új világrend kialakulásáról van szó” – fogalmazott Szijjártó a külképviselet-vezetők értekezletén. Az MNB elemzése szerint a keleti gazdaságokkal bővülő kereskedelem jelentős előnyökkel jár: a magyar export diverzifikálódik, és csökken az egyoldalú nyugati függőség.
A külpolitikai stratégia központi eleme a határon túli magyarság támogatása is. A Nemzetpolitikai Államtitkárság tájékoztatása szerint 2024-ben 3,5 milliárd forinttal nő a határon túli magyaroknak szánt támogatás. Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján és Burgenlandban egyaránt bővülnek az anyanyelvi oktatási lehetőségek és gazdaságfejlesztési programok.
Magyarország a változó geopolitikai környezetben a közvetítő szerepét is vállalja. A minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy hazánk „a béke hangja kíván lenni”, különösen az orosz-ukrán konfliktus és a közel-keleti feszültségek kapcsán. A szakértők szerint ez a pozíció hosszú távon erősítheti Magyarország nemzetközi megítélését, de rövid távon okozhat feszültségeket egyes nyugati partnerekkel.
A külügyminisztérium a diaszpóra számára új szolgáltatásokat is indít 2024-ben: a konzuli ügyintézés egyszerűsödik, és létrejön egy krízishelyzetekben használható digitális információs platform. A külképviseletek felkészülnek a határon túli magyarok gyorsabb kiszolgálására, különös tekintettel az állampolgársági és munkavállalási kérdésekre.
