A magyar kormány nemrég hozta nyilvánosságra az új külpolitikai stratégiáját, amely a „startup-modell” elnevezést kapta. A koncepció lényege a rugalmas alkalmazkodás és a konnektivitás, amely minden irányban nyitott együttműködést ígér. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által készített dokumentum szerint Magyarország „minden égtáj felé nyit”, miközben megőrzi sajátos geopolitikai pozícióját.
Az új stratégia szerint Magyarország célja, hogy „a különböző civilizációs tömbök közötti stratégiai ütközőzónából a kapcsolatépítés csomópontjává váljon”. Ennek megvalósításához a kormány három fő pillérre épít: a regionális együttműködésre (V4, Ausztria), az uniós érdekérvényesítés erősítésére és a globális nyitásra a keleti nagyhatalmak felé. A Nemzeti Bank elemzői szerint ez a megközelítés segíthet abban, hogy hazánk kihasználja a világgazdaság átrendeződésében rejlő lehetőségeket.
A modell különlegessége, hogy szakít a hagyományos kétpólusú gondolkodással és egyfajta „többkulcsos” megközelítést javasol, ahol Magyarország egyszerre tart fenn szoros kapcsolatokat nyugati szövetségeseivel és a feltörekvő hatalmakkal. Szakértők szerint a stratégia sikere nagyban függ Donald Trump elnökségének irányától és az EU jövőbeni fejlődési pályájától is. A külügyminisztérium közleménye hangsúlyozza: „Célunk, hogy a magyar érdekeket úgy képviseljük, hogy közben minden jelentős geopolitikai szereplővel konstruktív viszonyt ápoljunk.”
A külhoni magyar közösségek szempontjából a stratégia megerősíti a határon túli magyarság támogatását, de új elemként jelenik meg a gazdasági lehetőségek határokon átívelő bővítése is. A diaszpóra-közösségek számára ez további támogatási programokat és gazdasági együttműködési lehetőségeket jelenthet a következő években, különösen a Kárpát-medence magyarlakta régióiban.
