Az Európai Unióban Magyarország őrzi egyik legerősebb pozícióját a lakástulajdonosok arányában, miközben a lakásárak továbbra is jelentős emelkedést mutatnak – derül ki az Eurostat friss jelentéséből. A 2025-ös adatok szerint a magyar háztartások 91,3 százaléka saját ingatlanban él, szemben az uniós 69,7 százalékos átlaggal, ami a második legmagasabb érték Romániát (95,8%) követően.
A lakásárak 2025 harmadik negyedévében éves szinten 9,7 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU 4,3 százalékos átlagának. A fővárosban még erőteljesebb, 12,8 százalékos drágulás figyelhető meg. Az áremelkedés üteme különösen a határon túli magyar közösségek által lakott régiókban mutat vegyes képet: míg Romániában hasonló (8,9%), addig Szlovákiában mérsékeltebb (5,2%) a drágulás. Az Eurostat elemzése rámutat, hogy a magyar lakáspiac sajátossága a rendkívül alacsony bérlakás-arány, mindössze 8,7 százalék, miközben az EU-átlag 30,3 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakásvásárláshoz szükséges hitel/jövedelem arány országos átlagban 7,8, ami azt jelenti, hogy egy átlagos ingatlan megvásárlásához közel nyolc évi átlagjövedelemre van szükség. Ez az érték Budapesten 10,5, míg például Kelet-Magyarországon 6,3. A határon túli területekkel összehasonlítva a jövedelemarányos lakásárak magasabbak Magyarországon, mint a legtöbb szomszédos régióban, kivéve a nagyvárosi területeket. A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint a következő két évben várhatóan lassul a drágulás üteme, de a lakáspiac továbbra is a tulajdonorientált modell szerint működik. A lakhatási helyzet megoldásában a szakértők a bérlakás-szektor fejlesztését és a regionális különbségek csökkentését javasolják.
