Magyarország ismét menedékjogot adott két lengyel állampolgárnak, ami újabb feszültséget okozott a magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatokban. A lengyel külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a döntés miatt és azonnali magyarázatot kért Budapesttől. Ez már a harmadik hasonló eset az elmúlt nyolc hónapban, amely próbára teszi a korábban szoros szövetségesnek számító két ország viszonyát.
A lengyel kormány álláspontja szerint a menedékkérők egyszerű bűnelkövetők, akik az igazságszolgáltatás elől menekülnek. „Elfogadhatatlan, hogy egy EU-tagállam menedéket nyújt olyan személyeknek, akik ellen hazájukban büntetőeljárás folyik” – jelentette ki Adam Nowak lengyel külügyminiszter-helyettes. A magyar hatóságok ezzel szemben politikai indíttatású üldöztetésre hivatkoztak a menedékjog megadásakor.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye hangsúlyozza: „Magyarország minden esetben szigorúan a nemzetközi jog és a hazai jogszabályok alapján jár el a menedékkérelmek elbírálásakor.” A tárca szerint a két lengyel állampolgár esetében megalapozott volt a félelem, hogy hazájukban politikai nézeteik miatt nem számíthatnak tisztességes eljárásra.
Az ügy különösen érzékeny, mivel a két ország között az energiabiztonság és az EU-politika terén is növekvő nézetkülönbségek mutatkoznak. Elemzők szerint a menedékjogi döntések mögött állhat a két kormány eltérő álláspontja az európai jogállamisági mechanizmusokkal kapcsolatban is.
A Varsói Magyar Intézet tájékoztatása szerint a diplomáciai feszültség ellenére a kulturális és gazdasági kapcsolatok egyelőre zavartalanul működnek, a magyarországi lengyel és a lengyelországi magyar kisebbség helyzete stabil. A határ menti együttműködések és a diákcsereprogramok folytatódnak.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta az esetet, de diplomáciai források szerint Brüsszelben figyelemmel kísérik a helyzetet. A V4-együttműködés következő, februári budapesti találkozóján várhatóan napirendre kerül a kérdés rendezése.
