Az új demográfiai jelentés szerint 2025 harmadik negyedévében Magyarország népessége 9,49 millió főre csökkent, ami először jelent 9,5 millió fő alatti értéket 1952 óta. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján a természetes fogyás tovább gyorsult, miközben a születések száma történelmi mélypontra süllyedt.
Az első három negyedévben mindössze 59.300 gyermek született, ami 6,3 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ez a rendszerváltás óta mért legalacsonyabb születésszám. A halálozások száma ugyanebben az időszakban elérte a 98.400 főt, ami enyhe, 1,1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A természetes fogyás így 39.100 főt tett ki, ami 4.800 fővel több, mint tavaly ilyenkor – közölte a KSH. A demográfiai helyzetet a nemzetközi vándorlás sem tudta ellensúlyozni, a bevándorlási többlet csak részben mérsékelte a népességcsökkenés ütemét.
Előrejelzések szerint a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén Magyarország népessége 2050-re 8,5 millió fő alá csökkenhet. A demográfiai szakértők rámutatnak: a születésszám csökkenése mögött összetett társadalmi-gazdasági tényezők állnak, köztük a lakhatási nehézségek, a gazdasági bizonytalanság és a családalapítás későbbre tolódása. „A népességcsökkenés nem csak magyar probléma, hanem regionális jelenség a közép-európai országokban, bár Magyarországon különösen intenzív” – nyilatkozta Kovács Ernő demográfus.
A kormány az elmúlt években többféle családtámogatási intézkedést vezetett be a negatív demográfiai trend megfordítására, azonban ezek hatása egyelőre nem mutatkozik meg a születésszámokban. A demográfiai változások fokozott kihívást jelentenek az egészségügyi és nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából, miközben a társadalom folyamatos elöregedése a gazdaság minden szektorát érinti. A határon túli magyar közösségekben hasonló tendenciák figyelhetők meg, ami hosszú távon a magyar kultúra és nyelvi közösségek fennmaradását is befolyásolhatja.
