Magyarország népessége az utóbbi demográfiai adatok szerint 9,5 millió fő alá csökkent, ami jelentős mérföldkövet jelent hazánk történetében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint a lakosság számának folyamatos csökkenése elérte ezt a kritikus lélektani határt, ami 1960 óta nem tapasztalt alacsony értéket jelent.
A népességfogyás elsődleges okaként továbbra is az alacsony születésszámot és az elöregedést jelöli meg a KSH. A természetes fogyás 2024 utolsó negyedévében is folytatódott: míg 18.600 újszülött érkezett, addig 31.200 halálesetet regisztráltak. Ez a tendencia a határon túli magyar közösségek helyzetét is befolyásolja, mivel a magyarországi demográfiai trendek gyakran hasonló mintázatot mutatnak a Kárpát-medencei magyar régiókban is.
„A népességcsökkenés nemcsak statisztikai adat, hanem társadalmi-gazdasági következményekkel járó jelenség, amely alapvetően meghatározza jövőnket,” nyilatkozta Dr. Kovács Erzsébet demográfus, a Népességtudományi Kutatóintézet vezető kutatója. A szakértő szerint a csökkenő népesség fokozódó nyomást helyez a nyugdíjrendszerre és az egészségügyi ellátórendszerre, miközben a munkaerőpiaci egyensúlyt is veszélyeztetheti.
A kormány demográfiai programjai – családtámogatási rendszer, lakhatási támogatások és adókedvezmények – ellenére a trend egyelőre nem fordult meg. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előrejelzései szerint a jelenlegi trendek folytatódása esetén Magyarország népessége 2050-re 8,5 millió főre csökkenhet, ami további kihívásokat jelentene.
A külhoni magyarság számára különösen fontos, hogy a népességcsökkenés közös kihívás a Kárpát-medencében. Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló tendenciák figyelhetők meg, bár a kivándorlás mértéke és a természetes fogyás aránya régiónként eltérő. A határon túli magyar közösségek számára a folyamat fokozottabb veszélyt jelenthet az asszimiláció miatt.
A népességcsökkenés megállításához hosszú távú, komplex stratégiára van szükség, amely a családtámogatásokon túl az életminőség javítását, a munkavállalás és gyermeknevelés összeegyeztethetőségét és a kivándorlás mérséklését is célozza. A kormányzati kommunikáció szerint 2026-ra új demográfiai akcióterv bevezetését tervezik, amely további intézkedéseket tartalmazna a népességfogyás megállítására.
