A legfrissebb demográfiai előrejelzések szerint Magyarország népessége 2030-ra 9 millió fő alá csökkenhet, annak ellenére, hogy a kormány jelentős erőforrásokat fordít a családtámogatási rendszerre. Az Eurostat adatai alapján hazánk lélekszáma 2100-ra akár 6,5 millióra is zsugorodhat, ami különösen aggasztó a magyar közösségek jövője szempontjából.
A KSH jelentése szerint tavaly 87 607 gyermek született Magyarországon, míg 147 533 honfitársunk hunyt el, ami közel 60 ezres természetes fogyást jelent egyetlen év alatt. A születések száma 2023-ban 7,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A családtámogatási rendszer – beleértve a CSOK-ot, babaváró hitelt és az adókedvezményeket – eddig nem tudta megfordítani ezt a tendenciát. Spéder Zsolt demográfus szerint „a gyermekvállalási kedv fokozása hosszútávú, többgenerációs projekt, amelynek eredményei csak évtizedek múlva válhatnak láthatóvá„.
A népességcsökkenés a határon túli magyar közösségeket is érinti. Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban is hasonló demográfiai kihívásokkal küzdenek. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet adatai szerint a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma az elmúlt 100 év alatt közel felére csökkent. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a probléma kezelésében nemcsak a gyermekvállalás ösztönzése, hanem az elvándorlás megállítása és a visszavándorlás támogatása is kulcsfontosságú lenne. Az oktatásba, egészségügybe és gazdasági lehetőségekbe történő befektetés nélkül nehéz lesz megfordítani ezt a trendet.
A magyar kormány 2010 óta a családtámogatást helyezte előtérbe, a lakosság öregedése azonban továbbra is kihívást jelent. Az idősödő társadalom fenntarthatósága érdekében a szakértők szerint át kell gondolni a nyugdíjrendszert, az egészségügyi ellátást és a munkaerőpiaci politikát. A negatív demográfiai tendenciák megfordítása össztársadalmi erőfeszítést igényel, amelyben a határon túli magyar közösségeknek is fontos szerep juthat.
