Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatai szerint Magyarország a tagállamok között az utolsó harmadban szerepel a nyugdíjakra és szociális juttatásokra fordított kiadások terén. A magyar állam 2023-ban a GDP 16,2 százalékát költötte ilyen célokra, miközben az uniós átlag 19,9 százalék volt.
A számok mögött jelentős regionális különbségek húzódnak meg. Míg Franciaország (25,6%), Ausztria (24,1%) és Olaszország (23,8%) a legtöbbet fordítja szociális védelemre, addig a visegrádi országok közül Csehország (18,7%) és Lengyelország (17,3%) is megelőzi Magyarországot. A régióban csak Románia (13,2%) és Bulgária (13,8%) költenek kevesebbet erre a területre. Az összehasonlítás különösen fontos a határon túli magyarság számára, akik gyakran több ország nyugdíj- és segélyrendszerével is kapcsolatban állnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar átlagnyugdíj 2024 januárjában 208.440 forint volt, ami a 6,7 százalékos nyugdíjemelés után is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jelentése alapján a nyugdíjasok közel 60 százaléka ez alatt az összeg alatt kap ellátást. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a határon túli magyarok, akik vegyes jogosultságok alapján kapnak nyugdíjat, például a Felvidéken vagy Erdélyben ledolgozott évek után.
A magyar kormány a 13. havi nyugdíj visszaállításával és a nyugdíjprémium rendszerével igyekszik javítani a helyzeten, de szakértők szerint átfogó nyugdíjreformra lenne szükség a fenntarthatóság érdekében. A határon túli nyugdíjasok számára különösen fontos a kétoldalú szociális egyezmények aktuális helyzete, melyek a munkaviszonyok összeszámítását és a juttatások folyósítását szabályozzák Magyarország és a szomszédos országok között.
A magyar nyugdíjasok és a határon túli magyarok számára javasolt rendszeresen tájékozódni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (www.onyf.hu) honlapján, illetve a lakóhely szerinti ország nyugdíjhatóságánál a jogosultságokról és a határon átnyúló ügyintézés lehetőségeiről.
