Magyarország tavaly átlagosan 52%-kal drágábban adta el a villamos energiát Ukrajnának, mint amennyiért importálta azt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatai szerint 2025 decemberében közel 120 gigawattóra áramot exportáltunk keleti szomszédunknak, miközben 280 gigawattórát vásároltunk tőlük. Ez az árkülönbség sokakban felvetette a kérdést: miért éri meg nekünk ez az üzlet?
Az árampiac működése összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A villamos energia nem tárolható nagy mennyiségben, így a termelésnek mindig igazodnia kell a pillanatnyi fogyasztáshoz. Magyarország csúcsidőszakokban, amikor magasabbak az árak, értékesíti saját termelésű áramát Ukrajnának, míg alacsony fogyasztású időszakokban olcsóbban importál. „Ez egy normális piaci mechanizmus, minden országra jellemző az időszakos export-import különbség,” magyarázta dr. Nagy Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem energetikai szakértője.
Az ukrán-magyar áramkereskedelem különösen felértékelődött az orosz-ukrán háború és az európai energiaválság óta. Ukrajna 2022 márciusában csatlakozott az európai ENTSO-E villamosenergia-rendszerhez, ami lehetővé tette a zökkenőmentesebb kereskedelmet. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) adatai szerint a két ország közötti áramkereskedelem volumene 2023 óta folyamatosan növekszik, amit az összeköttetések kapacitásának bővítése is támogat.
A kereskedelmi egyensúly szempontjából fontos megjegyezni, hogy mindkét ország nyer a helyzeten. Magyarország a csúcsidőszakokban magas áron értékesíti az energiát, míg Ukrajna az alacsony kihasználtságú atomerőművi kapacitásait tudja jobban kihasználni, stabil bevételhez jutva. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a kereskedelem hozzájárul mindkét ország energiabiztonságához és a regionális piac stabilizálásához.
A magyar fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy az energiarendszerünk rugalmasabban tud reagálni a terhelésváltozásokra, ami hosszú távon hozzájárulhat az árak mérsékléséhez. Az együttműködés további előnye, hogy erősíti a regionális gazdasági kapcsolatokat egy olyan időszakban, amikor Kelet-Közép-Európa energetikai átalakuláson megy keresztül. A szakértők szerint ez az együttműködés a jövőben is folytatódni fog, különösen a megújuló energiaforrások térnyerésével, ami még változékonyabbá teszi a termelési mintákat.
