Történelmi fordulat következett be Magyarország és az Európai Unió pénzügyi kapcsolatában. A költségvetési számok alapján 2025-ben hazánk első alkalommal válik nettó befizetővé az uniós költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy több pénzt fizet be az EU kasszájába, mint amennyit onnan támogatásként visszakap. A Magyar Közlönyben megjelent 2025-ös költségvetés szerint Magyarország 737 milliárd forintot fizet az EU-nak, miközben csak 720 milliárd forintot kap.
Ez jelentős változás, hiszen Magyarország a 2004-es csatlakozása óta folyamatosan nettó kedvezményezett volt. A korábbi években hazánk átlagosan háromszor annyi támogatást kapott az uniótól, mint amennyit befizetett. A fordulat oka összetett: egyrészt Magyarország gazdasága fejlődött az elmúlt évtizedekben, ami magasabb befizetési kötelezettséget jelent, másrészt az országnak járó uniós források egy része továbbra is befagyasztva van a jogállamisági mechanizmus keretében.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint a befizetések növekedése mögött részben a magyar gazdaság teljesítményének javulása áll, mivel a befizetési kötelezettségek az ország GDP-jének arányában vannak meghatározva. Emellett szerepet játszik az is, hogy a kohéziós és helyreállítási alapokból származó források egy része még mindig nem érhető el Magyarország számára. A Európai Bizottság adatai szerint a kohéziós politika keretében 2021-2027 között Magyarországnak járó támogatások értéke 22 milliárd euró körül van.
„A nettó befizetői pozíció várhatóan átmeneti lesz, mivel dolgozunk azon, hogy a befagyasztott uniós források felszabaduljanak” – nyilatkozta a Pénzügyminisztérium egyik szakértője. A minisztérium szerint a kormány továbbra is tárgyal az Európai Bizottsággal a jogállamisági feltételek teljesítéséről és a források felszabadításáról.
Magyar gazdasági elemzők rámutatnak, hogy ez a változás kihívást jelent a magyar költségvetés számára, hiszen a fejlesztési forrásokat nagyobb mértékben kell hazai forrásból finanszírozni. A helyzet különösen érzékenyen érintheti a határon túli magyar közösségeket is, amelyek eddig részesültek a különböző határokon átnyúló együttműködési programokból. A kormány ígérete szerint a határon túli magyarok támogatása továbbra is prioritást élvez, de az új pénzügyi helyzetben ennek finanszírozási módja átalakulhat.
Az uniós befizetések változása miatt érdemes figyelemmel kísérni a kormány további gazdaságpolitikai lépéseit és az EU-val folytatott tárgyalások alakulását. A magyar állampolgárok számára ez hosszú távon azt jelentheti, hogy az uniós tagságból származó előnyök inkább a közös piac elérésében és a mozgásszabadságban, kevésbé a közvetlen pénzügyi támogatásokban jelennek meg.
