Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország 2025-ben sem juthat hozzá a befagyasztott uniós forrásainak jelentős részéhez. A testület közleménye szerint a támogatások mintegy 30 százaléka továbbra sem elérhető hazánk számára, ami körülbelül 6,3 milliárd eurót jelent. Az EB indoklásában a jogállamisági aggályok továbbra is központi szerepet játszanak.
A magyar kormány jelenleg három fő forrástípusból nem részesülhet teljes mértékben: a kohéziós alapokból, a helyreállítási alapból és a REPowerEU programból. Az Európai Bizottság kifogásai között szerepel a közbeszerzési eljárások átláthatóságának hiánya, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, valamint az LMBTQ-jogok korlátozása. Bár az elmúlt évben Magyarország több jogszabályt is módosított a források feloldása érdekében, ezek az EB szerint nem elégségesek.
A befagyasztás különösen érzékenyen érinti a határon túli magyarlakta területekre irányuló fejlesztéseket. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program forrásainak egy része uniós támogatásokból származna, így a felvidéki, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyar közösségek számára tervezett infrastruktúra-fejlesztések is késedelmet szenvedhetnek. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint: „Folytatjuk a tárgyalásokat Brüsszellel, és bízunk benne, hogy 2025 első félévében előrelépést érhetünk el a források feloldása érdekében.„
A magyar kormány közleménye szerint a támogatások hiánya egyre nagyobb gazdasági kihívást jelent, azonban a költségvetés képes áthidalni a forráshiányt. Az MNB elemzői ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy hosszú távon a befagyasztott támogatások hiánya lassíthatja a gazdasági növekedést. A magyar állampolgárok és a határon túli magyarok számára fontos fejlemény, hogy az egyéni és civil szervezeti pályázatok egy része továbbra is elérhető közvetlenül brüsszeli forrásokon keresztül, ezért érdemes figyelemmel kísérni az Európai Bizottság hivatalos pályázati portálját.
