A pécsi uránbányászat újraindításának előkészületei jelentős mérföldkőhöz érkeztek, miután a szakértők befejezték az első próbafúrásokat Magyarország legmélyebb emberi munkahelyén. Az 1100 méter mélységben található bányatérben állandó 50 fokos hőmérséklet uralkodik, ami különleges műszaki megoldásokat igényel a biztonságos munkavégzéshez.
A Nemzeti Bányászati Hivatal adatai szerint a pécsi uránbánya újranyitása 2026-ra válhat teljessé, miután a kormány tavaly 35 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá a beruházásra. A projekt várhatóan 300 új munkahelyet teremt a régióban, és jelentősen hozzájárulhat Magyarország energiafüggetlenségéhez. „Ez nem csupán egy bánya újranyitása, hanem a magyar energiapolitika stratégiai lépése” – nyilatkozta Kovács István, a beruházást végző Magyar Urán Zrt. vezérigazgatója.
A bányában dolgozók számára a legnagyobb kihívást a szélsőséges körülmények jelentik. A föld mélyén uralkodó magas hőmérséklet és a 95%-os páratartalom miatt speciális hűtőrendszereket telepítenek, és különleges műszakbeosztást dolgoztak ki. A bányászok egészségének védelme érdekében folyamatos orvosi felügyelet mellett dolgoznak majd, és a sugárzásvédelmi protokollokat is szigorították.
A bánya környezeti hatásait illetően a szakhatóságok szigorú ellenőrzéseket írtak elő. A Duna-Dráva Nemzeti Park szakemberei rendszeres víz- és talajmintavétellel követik nyomon a környezeti terhelést. Az urán kitermelése és feldolgozása során alkalmazott technológiák megfelelnek az Európai Unió legszigorúbb környezetvédelmi előírásainak.
Az uránbánya újranyitásával Pécs visszanyerheti egykori bányászváros jellegét, miközben a modern technológiák alkalmazásával biztonságosabb és fenntarthatóbb módon folyhat a kitermelés. A helyi lakosok és a környező településeken élők számára a bánya üzemeltetője nyílt napokat és tájékoztató fórumokat szervez, ahol az érdeklődők megismerhetik a projekt részleteit és az esetleges kockázatokat.
