Az idei magyar vasúti fejlesztések jelentősen elmaradnak a lengyel előrelépésektől. Lengyelország 2023-ban 215 milliárd forintnak megfelelő összeget költött vasúthálózatának korszerűsítésére, miközben Magyarországon a MÁV mindössze 75 milliárd forintot fordíthatott hasonló célokra – derül ki a Vasúti Infrastruktúra-fejlesztési Ügynökség legfrissebb jelentéséből.
A lengyel vasút fejlesztése különösen látványos a határmenti régiókban, ahol az átlagsebességek 160 km/órára növekedtek, miközben a magyar-szlovák határszakaszon közlekedő vonatok továbbra is 60-80 km/órás átlagsebességgel közlekednek. „A legnagyobb probléma nem is a finanszírozás mértéke, hanem a fejlesztési koncepció hiánya és a források elaprózása” – nyilatkozta Horváth Balázs közlekedési szakértő. A lengyel modell sikerét a regionális szemlélet és a határokon átnyúló közlekedési folyosók előtérbe helyezése biztosítja.
A fejlesztési különbségek különösen érintik a határon túli magyar közösségeket. Míg a Kassa-Krakkó vonalon 2024-től modern motorvonatok közlekednek, addig a Budapest-Kassa járaton továbbra is 30-40 éves szerelvények futnak. A kárpátaljai és erdélyi vasúti kapcsolatok fejlesztése pedig szinte teljesen hiányzik a hazai vasútfejlesztési tervekből. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint 2025-ben 112 milliárd forintra emelkedik a vasúti fejlesztésekre fordítható keret, de szakértők szerint ez még mindig kevés a versenyképes hálózat kialakításához.
A felzárkózáshoz a METRANS Intermodális Központ bővítésére vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére lenne szükség, de a határidők folyamatosan tolódnak. A magyar diaszpóra közösségeket szolgáló vasúti fejlesztésekre a V4-es együttműködés keretében nyílhat lehetőség, amiről a következő uniós finanszírozási ciklusban döntenek a felek.
