Az ukrán NATO-tagság kérdése várhatóan 2025 kulcsfontosságú témája lesz, miközben a magyar kormány fenntartja vétóját a folyamat ellen. A legfrissebb diplomáciai értesülések szerint Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését továbbra is Magyarország blokkolja, hivatkozva a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival kapcsolatos aggályokra.
A NATO-tagállamok többsége támogatja Ukrajna tagságának előmozdítását a Washington által jövő júliusra tervezett csúcstalálkozón, amit Mark Rutte NATO-főtitkár is megerősített legutóbbi nyilatkozatában. „Ukrajna NATO-tagsága nem kérdés, hanem időzítés kérdése” – fogalmazott. Eközben a magyar kormány álláspontja változatlan: a csatlakozási tárgyalások nem kezdődhetnek meg, amíg Kijev nem biztosítja a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási és nyelvhasználati jogainak teljes helyreállítását.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több NATO-tagállam, köztük az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is óvatosságra int a csatlakozás ütemével kapcsolatban, tekintettel az Oroszországgal fennálló konfliktusra. Szakértők szerint a NATO 31. cikkelye – amely szerint a tagállamok megtámadása esetén kollektív védelmet kell biztosítani – automatikusan háborús konfliktusba sodorhatná a szövetséget.
Ukrajna számára a NATO-tagság stratégiai fontosságú biztonsági garancia, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök „nem tárgyalható” célként jelölt meg. A magyar álláspont ugyanakkor nem egyedülálló – Szlovákia új kormánya szintén fenntartásokat fogalmazott meg a gyorsított csatlakozással szemben. A magyar diplomácia kétoldalú tárgyalásokra törekszik Kijevvel a kisebbségi jogok rendezése érdekében, ami feloldhatja a jelenlegi patthelyzetet.
A kárpátaljai magyarok számára a kérdés túlmutat a nagypolitikán – a közösség mindennapi nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai függnek a két ország közötti viszony rendezésétől. Elemzők szerint 2025 első felében várható előrelépés az ügyben, ami Ukrajna euro-atlanti integrációjának is új lendületet adhat.
