Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt újabb uniós támogatási csomagot, ami feszültséget kelt mind Brüsszel és Budapest, mind pedig Kijev és a magyar kormány között. A magyar vétó a tervezett 5 milliárd eurós katonai támogatási alap ellen irányul, amely az EU „B-tervének” központi eleme lett volna. A döntés jelentős következményekkel járhat a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére nézve is.
A magyar kormány álláspontja szerint a vétó oka, hogy Ukrajna nem teljesítette a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó korábbi ígéreteit. Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta: Magyarország mindaddig blokkolni fogja az uniós támogatásokat, amíg Kijev nem biztosítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati és oktatási jogait. Az ukrán külügyminisztérium közleményben reagált, amelyben „zsarolásnak” minősítette a magyar lépést, és hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény módosításaival már jelentős engedményeket tettek.
A támogatás körüli vita közvetlenül érinti a kárpátaljai magyarságot. A helyi magyar szervezetek jelentései szerint az anyanyelvi oktatás helyzete továbbra is problematikus, és a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítése is akadályokba ütközik. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László elmondta: „A kárpátaljai magyarság a háború ellenére is ragaszkodik szerzett jogaihoz, miközben továbbra is lojális állampolgárként él Ukrajnában.”
A vétó komoly diplomáciai feszültségeket okoz, miközben az EU más tagállamai alternatív megoldásokat keresnek az ukrán támogatás biztosítására. Szakértők szerint a patthelyzet feloldása csak akkor lehetséges, ha mind Kijev, mind Budapest hajlandó kompromisszumra. A kárpátaljai magyarság számára különösen fontos, hogy a két ország közötti viszony normalizálódjon, hiszen az ő sorsuk és jogaik múlnak rajta. Az érintett kárpátaljai magyar szervezetek arra kérik a feleket, hogy a politikai viták helyett a gyakorlati megoldásokra koncentráljanak.