Magyarország blokkolja a nemi erőszak egységes uniós definícióját, több más tagállam támogatását élvezve
Az Európai Unió 2025-re tervezett, a nemi erőszakkal kapcsolatos egységes jogi szabályozása akadályokba ütközik. Magyarország több más tagállammal együtt ellenzi a jogszabályt, amely bevezette volna az „egyetértés hiányán” alapuló erőszak-definíciót. A magyar kormány álláspontja szerint a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik, és az uniós szabályozás sértené a tagállami szuverenitást.
A jogszabálytervezet központi eleme, hogy minden nem konszenzusos szexuális aktust bűncselekményként határozna meg, függetlenül attól, hogy fizikai erőszak vagy fenyegetés történt-e. Az EU Alapjogi Ügynöksége szerint jelenleg az uniós nők harmada él át élete során szexuális vagy fizikai erőszakot, míg a nemi erőszak esetek 67 százalékát nem jelentik be a hatóságoknak.
A blokkoló országok – köztük Magyarország – azzal érvelnek, hogy az egységes definíció túllépi az EU hatásköreit és figyelmen kívül hagyja a tagállamok eltérő jogi hagyományait. A magyar büntető törvénykönyv jelenleg az erőszak vagy fenyegetés meglétéhez köti a bűncselekmény megállapítását, nem pedig az egyetértés hiányához.
Az Európai Parlament képviselői és jogvédő szervezetek bírálják a blokkolást. „Ez a halogatás emberéletekbe kerül,” nyilatkozta Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos. Az ellenzők rámutatnak: hasonló definícióváltás sikeresen működik már Franciaországban, Spanyolországban és több észak-európai országban is, ahol tapasztalható a bejelentési hajlandóság növekedése.
A magyar álláspont védelmében a kormányzati kommunikáció hangsúlyozza, hogy nem az áldozatvédelem ellen, hanem az uniós hatáskörök kiterjesztése ellen lép fel. Közben civil szervezetek sürgetik a magyar szabályozás módosítását, amelyet más uniós államok példája alapján az egyetértés hiányára lehetne alapozni.
Az áldozatvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek: a vitában nem szabad szem elől téveszteni, hogy a jelenlegi megközelítés sok áldozat számára nem nyújt valódi védelmet. Az Európai Bizottság tovább folytatja a tárgyalásokat a blokkoló tagállamokkal, remélve, hogy kompromisszumos megoldással 2025-ben mégis életbe léphet a jogszabály.
