Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely nem csatlakozott az EU venezuelai választásokról szóló közös nyilatkozatához. A Josep Borrell külügyi főképviselő által január 4-én kiadott állásfoglalás aggályokat fogalmazott meg a venezuelai választások átláthatóságával kapcsolatban, és nemzetközi megfigyelők bevonását sürgeti.
Az Európai Külügyi Szolgálat közleménye szerint a nyilatkozat 26 EU-tagállam nevében született, Magyarország részvétele nélkül. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a 2025 második felében esedékes venezuelai választásokon biztosítani kell a demokratikus alapelvek érvényesülését és a választási folyamat hitelességét. „Elengedhetetlen, hogy valamennyi politikai szereplő egyenlő feltételek mellett vehetessen részt a választási folyamatban” – olvasható a nyilatkozatban.
A magyar távolmaradás hátterében a külügyminisztérium forrásai szerint elsősorban a venezuelai belügyekbe való be nem avatkozás elve áll. „Magyarország következetesen tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy minden ország szuverén joga saját választási rendszerének kialakítása” – fogalmazott egy külügyminisztériumi forrás. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy Magyarország már korábban is többször állt ki Maduro kormányzata mellett, miközben az EU és az USA kritikusan viszonyult a caracasi vezetéshez.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalosan nem kommentálta a távolmaradás okait. Venezuela kapcsán már korábban is előfordult, hogy Magyarország eltért az uniós főáramtól – 2023-ban hazánk nem támogatta az ellenzéki vezetőt, Juan Guaidót elismerő EU-s nyilatkozatot sem. A mostani különállás tovább erősítheti azt a képet, hogy Magyarország külpolitikai irányvonala egyre többször tér el az uniós partnerekétől.
Magyar és venezuelai civil szervezetek közös közleményben fejezték ki aggodalmukat a választások tisztaságát illetően, és felszólították a magyar kormányt álláspontjának felülvizsgálatára. A venezuelai magyar diaszpóra képviselői is bírálták Budapest döntését.
