A népességfogyás a legnagyobb kihívás, amellyel Magyarországnak és az egész Kárpát-medencei magyarságnak szembe kell néznie – mondta a kormányfő. Adatok szerint a teljes termékenységi ráta 1,5 körül alakul, ami messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szinttől. A probléma különösen súlyos a határon túli magyar közösségekben, ahol a kivándorlás tovább súlyosbítja a helyzetet. A kormány erre válaszul újabb családtámogatási intézkedéseket jelentett be, köztük a CSOK+ program kiterjesztését a külhoni magyarokra is.
A második kiemelt veszélynek a miniszterelnök a gazdasági versenyképesség romlását nevezte a feltörekvő ázsiai gazdaságokkal szemben. A magyar feldolgozóipar részesedése a GDP-ből 24%-ról 21%-ra csökkent az elmúlt két évben. Az energiaárak emelkedése és a szabályozási környezet változásai különösen érzékenyen érintik a kis- és középvállalkozásokat mind Magyarországon, mind a szomszédos országok magyar lakta régióiban.
A kormány erre válaszul új beruházásösztönző programot indít, amely kedvezményes hitelprogramot és adókedvezményeket biztosít a magyar tulajdonú vállalkozások számára. A támogatás elérhetővé válik a szomszédos országok magyar vállalkozói számára is, összhangban a Nemzetpolitikai Államtitkárság gazdaságfejlesztési programjaival. A szakértők szerint mindkét kihívás kezeléséhez hosszú távú, több kormányzati cikluson átívelő stratégiára van szükség.
A változó geopolitikai környezetben a magyar közösségek életképessége azon múlik, hogy sikerül-e megfordítani a kedvezőtlen demográfiai trendeket és megőrizni a gazdasági versenyképességet. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén 2050-re akár 1,5 millió fővel is csökkenhet Magyarország lakossága, ami alapjaiban veszélyezteti a nyugdíj- és egészségügyi rendszer fenntarthatóságát.
