Fagyasztott milliárdok, lemaradó gazdaság: Hogyan kerül Magyarország az európai sereghajtók közé

Miközben Magyarország kormánya az „olcsó” orosz olajról és a szuverenitás védelméről beszél, az ország gazdasága pangásban van, az EU-források befagytak, és a korrupció mértéke a legrosszabb az Európai Unióban. A számok és tények olyan képet festenek, amely súlyos következményekkel jár minden magyar számára – itthon és külföldön egyaránt.

A helyzetkép: Magyar gazdaság európai összehasonlításban

2025-ben a magyar GDP növekedése mindössze 0,4 százalék, miközben a magyar gazdaság 2024-ben mindössze fél százalékos növekedést produkált, jelentősen alulteljesítve a várakozásokat. Ez különösen szembetűnő, amikor összehasonlítjuk a többi visegrádi országgal vagy más közép-európai államokkal, amelyek hasonló kiindulópontról indultak.

Az elmúlt évtizedben Magyarország kilenc százalékponttal javított a GDP per capita terén az EU átlagához képest, azonban a Cseh Köztársasággal való különbség alig csökkent – 2013-ban 17, 2023-ban még mindig 13 százalékpont volt a lemaradás. Lengyelország ugyanezt a kilenc százalékpontos fejlődést produkálta, miközben Szlovákia és Görögország egyenesen romlott.

A munkanélküliség mutatói is aggasztóak. A munkanélküliségi ráta körülbelül 4,5 százalékon stagnál, miközben a foglalkoztatás a 2024 harmadik negyedévében kissé csökkent, és a munkanélküliség emelkedett. Az infláció, amely 2023-ban az EU legmagasabb szintjét érte el 17,1 százalékos átlaggal, bár mérséklődött, továbbra is nyomasztó teher a családok számára.

A befagyott EU-források valódi ára

A legfájdalmasabb gazdasági veszteség azonban nem közvetlenül a gazdasági teljesítményből fakad, hanem a kormány politikai döntéseiből.

2024 decemberében az Európai Bizottság bejelentette, hogy körülbelül 6,3 milliárd euró továbbra is befagyva marad a jogállamisági mechanizmus alapján, és első alkalommal körülbelül 1 milliárd euró véglegesen elveszett év végén. Ez nem puszta politikai szimbólum – ez milliárdos pénzügyi veszteséget jelent a magyar lakosság számára, amely kórházak vagy iskolák tucatjainak felújítására fordítható lett volna.

A teljes befagyott összeg:

• Körülbelül 8,4 milliárd euró kohéziós alapokból
• 9,5 milliárd euró COVID-19 helyreállítási alapokból
• 386 millió euró, amely már véglegesen elveszett büntetési kifizetések miatt
• További 1 milliárd euró veszteség várható 2025 végén, ha nem teljesülnek a feltételek

Magyarország sehol sincs a 18 milliárd euró kohéziós és helyreállítási alap feloldásához, amelyet Brüsszel a demokratikus visszalépés miatti tartós aggodalmak miatt tart befagyasztva. Az Európai Bizottság 2025 júliusi jelentése szerint Magyarország „nem tett előrelépést” hét ajánlásból hétben.

Az „olcsó” orosz olaj valódi költsége

A magyar kormány gyakran hivatkozik az „olcsó” orosz olajra mint energiabiztonságra és nemzeti szuverenitásra. A valóság azonban sokkal árnyaltabb.

A Druzhba csővezetéken keresztül importált olaj különböző becslések szerint akár 20 százalékkal is olcsóbb lehet, mint a diverzifikált ellátás, ami potenciálisan évi 1-2 milliárd dollár gazdasági hasznot biztosít Magyarországnak, amelyet magánvállalatok és az állam oszt meg.

A számok nem hazudnak:

Évi 1-2 milliárd dollár „megtakarítás” az orosz olajból VERSUS 19 milliárd euró (22 milliárd dollár) befagyasztott EU-forrás. Ez több mint tízszeres veszteség a „megtakarításhoz” képest.

A helyreállítási alapok elsősorban infrastruktúra-fejlesztésre irányulnak, ami viszont növeli a gazdasági hatékonyságot és az energiahatékonyságot. Az orosz ellátás választásával, amely 20 százalékkal olcsóbb, Magyarország jelzi, hogy inkább szeretne stabil erőforrás-fogyasztó maradni, miközben más EU-tagállamok úgy döntenek, hogy gazdaságaik modernizálásával kevesebb erőforrást fogyasztanak.

Korrupció: Magyarország az EU sereghajtója

A gazdasági gyengeség egyik legfőbb oka a korrupció szisztematikus jellege.

Már harmadik éve őrzi meg Magyarország rangsorát az Európai Unió legkorruptabb országa státuszát a 2024-es Korrupciós Észlelési Indexben (CPI), amelyet a Transparency International tett közzé. Magyarország 41 pontot kapott a 100 pontos skálán, ahol a 0 jelenti a legmagasabb, a 100 pedig a legalacsonyabb észlelt korrupciós szintet.

Ez egyetlen ponttal kevesebb, mint 2023-ban, és a 180 ország közül a 82. helyre sorolja Magyarországot világszinten, jelentős visszaesés a 2023-as 76. helyről. Perspektívába helyezve: 2012-ben Magyarország 55 pontot kapott és a 46. helyen állt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 12 évben az ország értékelése 14 pontot és 36 helyet esett vissza a CPI skálán.

Regionális összehasonlítás:

A közép- és kelet-európai EU-országok teljesítménye nagyon eltérő: az észt és a magyar teljesítmény közötti különbség – a legjobb és a legrosszabb – 35 pontra nőtt. Miközben a visegrádi országok – Magyarország kivételével – középrangúak más EU-tagállamokhoz képest, Magyarország messze lemaradt még a szomszédaitól is.

A Transparency International Hungary jelentése szerint a szisztematikus korrupció már most EU-források elvesztését eredményezte, több mint 1 milliárd euró veszett el véglegesen 2024 végén.

Mit jelent ez az átlagemberek számára?

Ezek nem pusztán elvont számok – konkrét következményekkel járnak a mindennapokra:

1. Elveszett infrastruktúra-fejlesztések

A 19 milliárd euró befagyott forrás kórházak, iskolák, utak és vasútvonalak építését és felújítását jelentette volna. Magyarország költségvetési hiánya magas volt az elmúlt években: 2021-ben 7,1 százalék, 2022-ben 6,2 százalék, 2023-ban pedig 6,7 százalék, miközben ezek az EU-források csökkenthették volna az államadósságot.

2. Magasabb hitelfelvételi költségek

A magas hitelfelvételi költségek (10 éves kötvények 7 százalék feletti hozammal) és az EU legalacsonyabb korrupciós indexe (Transparency International pontszám: 41/100) aláássák a befektetői bizalmat és növelik az adósságkockázatokat.

3. Lassú gazdasági növekedés

Magyarország gazdasági növekedése elmarad más közép-európai államok növekedésétől, amelyek közül csak Szlovákia támaszkodik továbbra is orosz energiára. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a GDP várhatóan 2025-ben 0,4 százalékkal, 2026-ban és 2027-ben körülbelül 2 százalékkal növekszik, ami jelentősen elmarad a régió potenciáljától.

4. Emelkedő államadósság

Az adósság/GDP arány várhatóan 2024-es 73,5 százalékról 2027-re 74,9 százalékra emelkedik, amit a magas hiányok és a lassuló nominális GDP-növekedés hajt.

5. Befektetői bizalom hiánya

Az európai vállalatok továbbra is Magyarország fő befektetői és munkaadói, és az ipari termelés és export nagy részét ők adják. A korrupció és a jogállamisági problémák azonban fokozatosan rontják ezt a helyzetet. Több mint kétharmada az összes külföldi közvetlentőke-befektetésnek Magyarországon továbbra is EU-országokból származik. Az európai tőke marad a magyar gazdaság gerince, de a bizalom erodálódik.

Diaszpórakövetkezmények: Hogyan érinti ez a külföldön élő magyarokat?

A külföldön élő magyarok számára ezek a fejlemények több dimenzióban is hatással vannak:

Családi kapcsolatok és mobilitás

A gyenge gazdasági teljesítmény és a magas infláció közvetlenül érinti azokat a családtagokat, akik Magyarországon maradtak. A külföldön dolgozó magyarok gyakran támogatják otthoni családjaikat, és a gazdasági helyzet romlása növeli ezt a terhet.

Visszatérési kilátások

Sok diaszpórában élő magyar figyeli az otthoni gazdasági lehetőségeket. A gyenge reálgazdasági teljesítmény egyre nyilvánvalóbbá válik a munkaerőpiacon, ahol 2024 harmadik negyedévében a foglalkoztatás kissé csökkent, és a munkanélküliség emelkedett. Ez megnehezíti a visszatérést azoknak, akik külföldön építettek karriert