A magyar külpolitika egyre mélyülő ellentmondása 2025-re kritikus ponthoz érkezhet. Szakértők szerint Magyarország az EU és Oroszország között sajátos „senki földjévé” válhat, miközben a kormányzat „hídként” határozza meg az ország geopolitikai szerepét. Az EU Tanácsának magyar elnöksége alatt is folytatódik a nyugati szövetségesekkel való konfliktusos viszony.
A Népszava Exit podcast legfrissebb adásában elemzők rámutattak: Magyarország külpolitikai mozgástere folyamatosan szűkül. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Orbán Viktor kormánya „békepárti” álláspontot képviselve távolodott az EU közös álláspontjától, miközben mélyítette kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég figyelmeztetett: az EU-nak határozottabban kell fellépnie a belső szabotázzsal szemben – utalva a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos álláspontjára.
A magyar külpolitika kettőssége egyre nehezebben fenntartható. Magyarország hivatalosan NATO-tag és az EU tagállama, ugyanakkor a kormány kommunikációjában rendszeresen bírálja a nyugati szövetségi rendszert. Közben az Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság 74%-a továbbra is támogatja az uniós tagságot. Elemzők szerint ez az ellentmondásos helyzet hosszú távon nem fenntartható: Magyarországnak előbb-utóbb határozott geopolitikai döntést kell hoznia.
Az EU soros elnöksége lehetőséget adhatna a feszültségek enyhítésére, de egyelőre kevés jel mutat kompromisszumkészségre. A Magyar Külügyi Intézet elemzése szerint 2025 meghatározó év lesz: az amerikai elnökválasztás, az orosz-ukrán háború alakulása és az EU belső reformjai együttesen kikényszeríthetik Magyarország egyértelmű geopolitikai elkötelezettségét vagy elszigetelődését. Addig is a magyar állampolgárok számára kulcsfontosságú marad az EU által biztosított mozgásszabadság, gazdasági lehetőségek és támogatások rendszere.
