A magyar kormány joga van orosz olajat vásárolni az európai uniós kivétel alapján, hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője egy csütörtöki podcastműsorban. Magyarország érvényes szerződésekkel rendelkezik Oroszországgal és az ukrán kőolajvezeték-üzemeltető vállalattal, amely lehetővé teszi az olajszállítást a Barátság-kőolajvezetéken keresztül. A kérdés gazdasági jelentősége abban rejlik, hogy az orosz olaj ára alacsonyabb a világpiaci árnál, ami közvetlenül érinti a magyar autótulajdonosokat és a gazdaság versenyképességét.
Az uniós szabályozás szerint Magyarország mentességet kapott az orosz olajimport tilalma alól, figyelembe véve az ország földrajzi helyzetét és energiaellátásának sajátosságait. Mráz Ágoston Sámuel rámutatott, hogy „Magyarország a szerződött és európai döntésekben adott kivétel szerint legális olajához szeretne hozzáférni, nem azért, mert orosz olajat szeretne használni, hanem a világpiacon emelkedik az olaj ára, az orosz olaj ára alacsonyabb, és a magyar gazdaság és a magyar autótulajdonosok rá vannak szorulva arra, hogy relatíve olcsón jussanak üzemanyaghoz vagy üzemeltethessék a gazdaságot”. Ukrajnának egyébként bevétele származik az orosz olajtranzitból, így a szállítás mindkét fél számára gazdasági érdek. A helyzet bonyolultabbá vált, amikor Ukrajna nem javította meg a Barátság-kőolajvezetéket, ami Mráz szerint a magyar kormány álláspontja szerint zsarolásnak minősül.
A podcast során Szent-Iványi István külpolitikai szakértő emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor decemberben elfogadta az Ukrajnának szánt kilencvenmilliárd eurós hitel ügyében hozott döntést azzal a feltétellel, hogy Magyarország nem vesz részt a hitelfelvételben. A legutóbbi uniós ülésen azonban a miniszterelnök vétót jelentett be, amit Szent-Iványi úgy értékelt, hogy „egy olyan vörös vonalat lépett át, amit még eddig senki, mert a tagállamoknak a jó üzem és a lojális együttműködés szellemében kötelességük a közösen elfogadott döntéseket végrehajtani mindenfajta kerülőút és akadályoztatás nélkül”. A szakértő szerint húsz tagállami vezető keményen bírálta a magyar álláspontot, csak Robert Fico szlovák miniszterelnök állt Orbán Viktor mellé.
Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor a lojális együttműködés elvére hivatkozott, amely szerint ha egy tagállam bajba kerül, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Az Európai Bizottság viszont azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország nem került vészhelyzetbe, mivel az Adria vezeték alternatívaként rendelkezésre áll olajbeszerzésre. A két forrás között azonban jelentős árkülönbözet van, ami Mráz szerint néhány százmilliárd forintos többletterhet jelentene a magyar gazdaságnak és háztartásoknak. A Nézőpont vezetője szerint a bizottság szívesen látná, ha ezt a költséget a magyar fogyasztók viselnék, ami illeszkedne a rezsicsökkentés eltörlésére irányuló uniós törekvésekhez.
A vita rávilágít arra, hogy Magyarország energiaellátása milyen összetett jogi, gazdasági és politikai kérdéseket vet fel az Európai Unión belül. Magyar fogyasztók és vállalkozások számára a kulcskérdés az üzemanyagárak alakulása és a gazdaság versenyképessége marad.