Az Európai Unió 19 tagállama közös beadványban kérte az Európai Bizottságot, hogy uniós forrásokból építsenek új kitoloncolási központokat a migrációs paktum hatékony végrehajtásához. Magyarország azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez, amely 2025-ben indulna. A tervezett központok célja a visszatoloncolási eljárások felgyorsítása és a kitoloncolásra váró személyek megfelelő elhelyezése lenne.
A beadványt Németország, Franciaország, Olaszország és további 16 tagállam közösen nyújtotta be, hangsúlyozva, hogy a központok létrehozása elengedhetetlen a nemrég elfogadott migrációs paktum eredményes működéséhez. A dokumentum szerint a létesítmények egységes uniós standardok szerint épülnének, és részben a Frontex határvédelmi ügynökség irányítása alá tartoznának. „A közös európai visszatérési politika csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre a folyamat minden szakaszában,” – nyilatkozta Ylva Johansson belügyi biztos a tervezet kapcsán.
A magyar kormány távolmaradása összefügg azzal, hogy korábban is élesen bírálta az EU migrációs paktumát. Orbán Viktor miniszterelnök többször kijelentette, hogy Magyarország saját határvédelmi rendszerét részesíti előnyben. A kitoloncolási központok finanszírozásáról várhatóan 2025 első negyedévében dönt az Európai Bizottság. Az aláíró tagállamok becslése szerint egy-egy központ kialakítása 10-15 millió euróba kerülhet, míg a működtetést részben a Frontex biztosítaná. A tervek értelmében a központokban jogi tanácsadást is biztosítanának, és emberi jogi megfigyelők is jelen lennének az eljárások során.
A magyar állampolgárok számára fontos tudni, hogy hazánk távolmaradása nem befolyásolja a schengeni övezeten belüli utazási szabadságot, és a más tagállamokban élő magyarokat sem érinti közvetlenül a kezdeményezés. A migrációs paktum többi eleme azonban – Magyarország részvételétől függetlenül – fokozatosan életbe lép 2026-ig az Unió egész területén.
