A Sky News értesülései szerint 2025 januárjától Magyarország különleges státuszt kaphat az Európai Unión belül, ami jelentősen átrendezheti az ország pozícióját a közösségben. Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői zárt ajtók mögött tárgyaltak arról a javaslatról, amely „differenciált integrációt” biztosítana hazánknak – derül ki az brit hírcsatorna diplomatákra hivatkozó információiból.
A különleges státusz lényege, hogy Magyarország egyes uniós politikák alól mentességet kapna, miközben más területeken megmaradna a teljes jogú tagság. A javaslat szerint az ország továbbra is részesülne kohéziós támogatásokban, de kimaradna bizonyos közös döntésekből. „Ez nem kilépést jelent, hanem egy rugalmasabb együttműködési formát, amely mindkét fél számára előnyös lehet a jelenlegi feszültségek közepette,” – nyilatkozta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.
A tervezett státuszváltozás közvetlen hatással lenne a határon túli magyar közösségekre is. A Kárpát-medencei magyarság számára különösen fontos, hogy a schengeni övezet és a közös piac előnyei megmaradnának, így a határátlépés és a gazdasági kapcsolatok zavartalanul folytatódhatnának. Az Európai Tanács forrásai szerint Románia és Szlovákia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a különmegállapodás miként befolyásolná a magyar kisebbségekkel kapcsolatos politikákat.
A magyar kormány egyelőre nem reagált hivatalosan az értesülésekre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében csak annyit jelzett, hogy „minden olyan javaslatot megvizsgálunk, amely Magyarország érdekeit szolgálja, de szuverenitásunkat nem korlátozzuk”. Szakértők szerint a státuszváltozás gazdasági hatásai vegyesek lennének: egyes ágazatok nyerhetnének a rugalmasabb szabályozás révén, miközben mások számára hátrányos lehet a döntéshozatalból való esetleges kimaradás.
A különleges státuszról szóló döntés várhatóan 2024 végéig megszületik. A határon túli magyarság képviselői jelezték, hogy fokozott figyelemmel követik a folyamatot, és szorgalmazzák, hogy a megállapodás garantálja a kisebbségi jogok védelmét és a kulturális kapcsolatok erősítését a régióban. Az Európa-szerte élő magyar közösségek számára kulcsfontosságú lesz, hogy a különleges státusz miként befolyásolja az uniós állampolgári jogokat és a határokon átnyúló együttműködéseket.