Magyarország külpolitikai mozgástere jelentősen bővülhet 2025-ben, ami közvetlen hatással lehet a határon túli magyarságra is. Donald Trump amerikai elnök újraválasztása, a közeledő uniós elnökség és a kelet-nyugati kapcsolatok átalakulása új lehetőségeket teremt a magyar diplomáciának. Az Európai Unió irányváltása és az orosz-ukrán háború alakulása is meghatározhatja a Kárpát-medencei magyarság mindennapjait.
A magyar kormány már most aktívan készül a változó világrendre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium elemzései szerint 2025 fordulópontot jelenthet a regionális kapcsolatokban. „Egy új világrend van kialakulóban, amelyben Magyarország a saját nemzeti érdekeit követve találhatja meg helyét” – nyilatkozta a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter. A határon túli magyarság szempontjából különösen fontos, hogy Magyarország támogatáspolitikája erősödik: a Bethlen Gábor Alapon keresztül nyújtott gazdasági segítség mellett a kulturális és oktatási programok is bővülnek. Romániában a Transylvania Befektetési Alap, Szlovákiában a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program, Szerbiában a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program folytatása várható.
A nemzetközi politikai átrendeződés a kisebbségi jogok érvényesítésében is előrelépést hozhat. Az ukrajnai magyarság helyzete különösen kritikus pont marad, itt a magyar diplomácia az oktatási törvény módosításáért és a nyelvi jogok helyreállításáért küzd. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség adatai szerint az elmúlt évben már láthatók voltak pozitív elmozdulások. Eközben a Külügyminisztérium közleménye szerint folytatódik a határátlépést könnyítő fejlesztések sora is, ami elsősorban a vajdasági és kárpátaljai magyarságnak jelent könnyebbséget.
A 2025-ös magyar EU-elnökség időszaka különleges lehetőség lehet a kisebbségi kérdések napirendre tűzésére. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint Magyarország az őshonos kisebbségek helyzetének javítását kiemelt témaként kezelheti, ami valamennyi határon túli magyar közösségnek érdeke. A változó geopolitikai helyzetben felértékelődhet a közép-európai együttműködés, beleértve a V4-ek szerepét is, ami stabilabb környezetet teremthet a kisebbségi jogok érvényesítéséhez.
A külpolitikai változások konkrét hatásairól és a határon túli magyarságot érintő tervekről az év első felében várható részletes kormányzati tájékoztatás. Addig is a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülése lesz a legfontosabb egyeztető fórum, ahol a külhoni szervezetek vezetői is megoszthatják álláspontjukat a formálódó stratégiával kapcsolatban.