Az Európai Unióban 2025-ben a villamos energia 47,3%-a származott megújuló forrásokból, ami enyhe növekedést jelent az előző évihez képest. Magyarország 35,1%-os aránnyal az EU-rangsor alján, a nyolcadik helyen végzett hátulról számítva. A teljesítmény mögött elsősorban a napenergia területén elért jelentős fejlődés áll. Az Eurostat csütörtökön tette közzé legfrissebb adatait, amelyek szerint hazánk gigantikus ugrást tett a 2014-es 10,7%-os arányhoz képest.
Az EU-ban 2025-ben a szélenergia volt a megújuló villamos energia elsődleges forrása 37,5%-kal, míg a napenergia 27,5%-ot, a vízenergia pedig 25,9%-ot tett ki. A napenergia volt a leggyorsabban növekvő terület 24,6%-os bővüléssel, miközben a vízenergiából származó termelés 11,8%-kal csökkent. A tagállamok közül Dánia vezetett 92,4%-kal főként szélenergiának köszönhetően, Ausztria 83,1%-kal elsősorban vízenergia révén, és Portugália 82,9%-kal víz- és szélenergia kombinációjával. A legalacsonyabb arányokat Málta 16,2%-kal, Csehország 16,6%-kal és Szlovákia 17,8%-kal érte el.
Magyarországon a napenergia-erőművek termelése 2024-ben 9200 gigawattóra, 2025-ben pedig 10730 gigawattóra villamos energiát állítottak elő, ami 16,6%-os növekedést jelent. A napenergia részaránya a hazai villamosenergia-termelésben elérte a 25 százalékot, amivel hazánk a világ élvonalába került ezen a területen. Ez az arány messze meghaladja az EU átlagát. Az éghető megújuló tüzelőanyagok esetében Magyarország szintén jelentősen az uniós átlag felett teljesít, néhány hónap kivételével folyamatosan magasabb részesedést mutatva az áramtermelésben.
A földgáz-alapú termelés különösen a téli hónapokban ugrik meg Magyarországon, jelentősen meghaladva az EU-s átlagot. A vízenergia területén azonban hazánk messze elmarad, 1% alatti részesedéssel, ami a sík területeknek és a folyók kis esésének köszönhető. Működő, ipari méretű szivattyús-tározós vízerőművek jelenleg nincsenek az országban, bár építésük tervben van a megújuló energiaforrások ingadozásának kiegyenlítésére. A markazi és a Sajóivánka környéki helyszíneket vizsgálják ilyen létesítmények kialakítására.
Geotermikus energia szempontjából Magyarország gazdag, de főleg távfűtésre használják Szegeden, Győrben és Miskolcon, valamint üvegházak fűtésére. Az EMBER agytröszt elemzése szerint az EU mintegy 43 gigawatt geotermikus áramtermelési potenciállal rendelkezik, ennek kétharmada Magyarországon koncentrálódik. A tanulmány szerint hazánkban 28,3 gigawatt beépített teljesítőképességgel olyan geotermikus erőművek valósulhatnának meg, amelyek áramtermelési költsége nem érné el a 100 euró megawattórát. Jelenleg csak a 2,7 megawatt elektromos kapacitású turai kiserőmű működik 2017 óta, 4,7-8,1 gigawattórás éves termeléssel.
A szélenergia-szektor nem bővült érdemben 2011 óta, a 2016-os 12 kilométeres szabály pedig gyakorlatilag a szélturbinák telepítésének tiltását jelentette. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv azonban jelentős fordulatot irányoz elő, célul tűzve ki a kapacitások bővítését 2030-ig. Atomenergia tekintetében Magyarország messze az EU-átlag felett teljesít a teljes villamosenergia-termelés százalékában. Az uniós szabályozások és klímacélok elérése érdekében különösen a napenergia további fejlesztése, a geotermikus potenciál kiaknázása és a szélenergia korlátozásainak feloldása lehet kulcsfontosságú.
A megújuló energiaforrások bővítése nem csupán környezetvédelmi, hanem energiabiztonsági kérdés is a régiónkban élők számára. Az áramtermelés diverzifikálása csökkentheti a fosszilis energiahordozóktól való függést és stabilabb energiaellátást biztosíthat. A következő években érdemes figyelni a Nemzeti Energia- és Klímaterv megvalósítását és a határon túli magyar közösségeket érintő energetikai fejlesztéseket.
