A globális űrversenyben az Egyesült Államok és Kína diktálja a tempót, ám a kisebb országoknak, így Magyarországnak is van mozgástere. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szakemberei szerint hazánk egyes kutatási területeken világszinten versenyképes tudással rendelkezik. A londoni Space-Comm Expo-n márciusban először vett részt magyar delegáció, jelezve: Magyarország komolyan veszi az űrszektorban rejlő lehetőségeket.
Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős alelnöke szerint jelentős változás zajlik az űriparban. Az állami szereplők mellett egyre fontosabbá válnak a magánvállalatok, ami új lehetőségeket teremt. Az Európai Űrügynökség adatai szerint a globális űripar 64 százalékát az Egyesült Államok, 12 százalékát Kína, 11 százalékát pedig Európa teszi ki. A szektor értéke 2023-ban 630 milliárd dollár volt, ami 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet. Magyarország számára a kulcs abban rejlik, hogy kiválasztja azokat a részterületeket, ahol versenyképes tudást tud felmutatni.
A hazai űrkutatás gyökerei 1980-ig nyúlnak vissza, Farkas Bertalan első magyar űrhajós missziójához. Azóta nem állt le a kutatás: Kapu Tibor tavaly 45 év után ismét magyar űrhajóst juttatott a Nemzetközi Űrállomásra. A magyar fejlesztésű Pille sugárzásmérő évtizedek óta standard eleme az űrállomásnak. A jelenleg tervezési fázisban lévő magyar űrstratégia kijelöli majd azokat az irányokat, ahol Magyarország a legnagyobb értéket tudja hozzáadni. „A stratégia mindig arról szól, hogy mit nem csinálunk. Limitált erőforrásaink mellett meg kell találnunk, hol tudunk a legnagyobb értéket hozzáadni” – magyarázta Szalay Zsolt.
A londoni rendezvényen Tim Peake angol űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója is hangsúlyozta: a kisebb országok számára hatalmas lehetőségek nyílnak meg rugalmasságuk és specializációjuk révén. A HUN-REN-nél 100-150 szakember foglalkozik dedikáltan űrkutatással. Az alelnök szerint a kutatóintézetek mellett elengedhetetlen, hogy hazai ipari partnerek is bekapcsolódjanak az együttműködésekbe. A magántőke bevonása lehetővé teszi, hogy az évtizedeken át tartó infrastrukturális beruházások helyett a mikrogravitációban végezhető kutatás-fejlesztésre összpontosíthassanak az országok.
A budapesti Space Summit konferencián elhangzott: a globális adatok szerint az űrszektorban a befektetések megtérülése akár ötszörös is lehet. A gazdasági lehetőségek mellett az űrkutatásnak társadalmi jelentősége is van. Kapu Tibor missziója és az általa végzett kísérletek, például a növénytermesztési projektek, a fiatal generációt motiválják tudományos pályára. Magyarország számára a jövő abban rejlik, hogy nemzetközi partnerségekben, célzott kutatási területeken és ipari együttműködésekkel épít pozíciót az egyre növekvő űrszektorban.
