Magyarország 2025-ben történelmi fordulóponthoz érkezett: első alkalommal többet fizet az Európai Unió költségvetésébe, mint amennyit onnan visszakap. A Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság adatai szerint hazánk várhatóan 5,8 milliárd eurót fizet be, miközben 5,2 milliárd eurónyi támogatásban részesül, ami 600 millió eurós (körülbelül 240 milliárd forintos) nettó befizetői pozíciót jelent.
Ez a változás több tényező együttes hatásának eredménye. Egyrészt Magyarország gazdasági fejlődése miatt automatikusan nő a befizetési kötelezettség, hiszen az uniós költségvetéshez való hozzájárulás a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) arányában történik. Másrészt jelentős uniós források maradtak befagyasztva a jogállamisági mechanizmus és egyéb feltételrendszerek nem teljesítése miatt. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében mintegy 10 milliárd euró, a kohéziós alapokból pedig további 6,3 milliárd euró továbbra sem érhető el Magyarország számára.
A kormányzati kommunikáció szerint ez politikai nyomásgyakorlás eredménye, míg az Európai Bizottság álláspontja szerint a jogállamisági feltételek és az igazságügyi reformok hiányos teljesítése áll a háttérben. Fontos megjegyezni, hogy a nettó befizetői státusz nem jelenti azt, hogy Magyarország ne profitálna az EU-tagságból. „Az egységes piac hozzáférése és a kereskedelmi előnyök messze felülmúlják a közvetlen pénzügyi transzferek értékét” – nyilatkozta Zsiday Viktor közgazdász a HVG-nek.
A magyar vállalatok továbbra is szabadon kereskedhetnek az EU piacán, a magyar állampolgárok szabadon mozoghatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak az unió területén. A Költségvetési Tanács adatai szerint az EU-tagság következtében a magyar GDP évi 3-4 százalékkal magasabb, mint tagság nélkül lenne. A szakértők szerint a befagyasztott források feloldásához szükséges feltételek teljesítése újra pozitív egyenleget eredményezhetne, és a magyar kormány által kezdeményezett tárgyalások folyamatban vannak ennek érdekében.
A polgárok számára érdemes figyelemmel kísérni a kormány és az EU közötti egyeztetések alakulását, mivel ezek eredménye közvetlenül befolyásolja az országba érkező támogatásokat. A gazdasági szereplőknek pedig érdemes felkészülniük arra, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb uniós forrás állhat rendelkezésre fejlesztésekre és beruházásokra a közeljövőben.