A kárpátaljai magyar költészet új hangja szólal meg Marcsák Gergely második verseskötetében, amely március végén jelent meg az Orpheusz Kiadó gondozásában. A Szégyenpiac nagycsütörtökön című gyűjtemény harminchárom versen keresztül kalauzolja az olvasót Kárpátaljától Stockholmig, miközben a maradás és távozás örök dilemmáját boncolgatja. A kötet különösen aktuális a térség magyarsága számára, amely hónapok óta a háborús helyzet árnyékában éli mindennapjait.
Marcsák gyűjteménye három ciklusra oszlik, amelyek földrajzi és lelki utazásra egyaránt invitálnak. Az Ároklét nevű nyitóciklus Ungvárból indul, ahol a valóságban létező „szégyenpiac” – ukránul részegpiac – ad címet és keretet a verseknek. A költő elmondása szerint eredetileg ez lett volna a kötet címe, ám 2024-ben így jelent meg az Együtt szerzőinek antológiája, ezért esett a választás a nagycsütörtöki kiegészítésre. Az első szakasz erős darabja az Egy emlékműhöz című vers, amely a Munkács váráról eltávolított turulszobor sorsát idézi fel. A Bródy című költemény szintén szomorú történetet mesél el, bemutatva a kárpátaljai magyar közösség elveszített emlékeit és jelképeit.
A partok között című középső ciklus Stockholm felé veszi az irányt, ahol élménybeszámolók keverednek baljós előérzetekkel. Sz. Kárpáthy Kata kritikus az Üres falakat emeli ki a szakasz legerősebb darabjaként. A versekben visszatérő vízmotívumok – tenger, hajózás, mocsár, eső – hirtelen a bezártság képeivel váltakoznak, felvetve a menni vagy maradni kérdését. Ez a dilemma különösen fájó a kárpátaljai magyarok számára, akik 2022 februárja óta szembesülnek a háború valóságával. Kovács Vilmoshoz írt verse mégis játékos választ kínál: „Magadat ezért ne vedd komolyan. Jobb, ha a poéta mesék tején csüng.”
A Tavaszváró című záró ciklus Fedor postáshoz és a Feketehegyre vezet, ám a valóság nem tűnik el a mesék mögül. Az űrhajós panaszában olvasható sorok – „ágyamon, e rideg exbolygón van élet, s mégis egymagam vagyok” – a magány és elszigeteltség érzését közvetítik. A kötet Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versére reflektáló záró darabbal ér véget, amely humorba burkolva szól a haláltól való félelemről és a háborúellenességről. Marcsák így eljuttatja olvasóját az ároklétből oda, hogy – ha lehet – egyhamar ne lássuk belülről azt a bizonyos utolsó gödröt.
A Szégyenpiac nagycsütörtökön témáiban és formájában egyaránt izgalmas olvasmány a magyar nyelvű közönség számára, függetlenül attól, hogy Kárpátalján, Magyarországon vagy a diaszpóra más pontján él. Marcsák kötete életigenlés a nehézségek közepette, amely segít megérteni a háború árnyékában élő közösség mindennapjait.
