Magyarország jelentős lemaradásban az EU megújuló energiacéljaitól, kritikus a 2025-ös felzárkózási időszak
A legfrisseb Eurostat adatok szerint Magyarország mindössze 14,2 százalékra növelte a megújuló energiaforrások részarányát energiafelhasználásában, miközben az Európai Unió 2030-ra 32 százalékos célkitűzést határozott meg. Ez az arány jelentősen elmarad a szomszédos országok teljesítményétől: Ausztria már most 37%, Románia 23%, míg Horvátország 30% feletti értéket ért el.
A lemaradás különösen aggasztó, mert az ország a 2020-as céljait csak papíron teljesítette, főként statisztikai módszertani változtatásoknak köszönhetően. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint 2025 kulcsfontosságú év lesz, hiszen ekkor indulnak el azok a nagyobb naperőművi projektek, amelyek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) finanszírozásából valósulnak meg. Magyarország több mint 160 milliárd forintot fordít megújuló energetikai fejlesztésekre az elkövetkező két évben.
„A magyar energiamix átalakítása hosszú folyamat, de a növekvő napenergia-kapacitás és a 2023-ban elfogadott új Nemzeti Energiastratégia megalapozhatja a 2030-as célok teljesítését” – nyilatkozta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakértője.
A háztartási szektorban jelentős előrelépés történt: a lakossági napelemes rendszerek összes beépített kapacitása meghaladta az 1600 MW-ot, ami háromszorosa a 2020-as értéknek. Ugyanakkor a közlekedési szektor mindössze 6,2 százalékban használ megújuló energiát, messze elmaradva az EU 14 százalékos átlagától.
A magyar lakosság számára ez a lemaradás különösen érzékelhető az energiaárakban, mivel a megújuló energiatermelés arányának növekedésével csökkenthető lenne az energiaimport-függőség. Az új napelemes rendszereket tervezők számára fontos tudni, hogy 2026-tól módosulnak a támogatási rendszerek, és az RRF-finanszírozás kiegészítő lehetőségei 2025 végéig lesznek elérhetőek a hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint.