A magyar kormány megvétózta a laboratóriumban előállított, szintetikus úton termesztett hús forgalmazásának engedélyezését – jelentette be tegnap Nagy István agrárminiszter. Az intézkedés része annak a törekvésnek, hogy Magyarország megőrizze hagyományos élelmiszer-előállítási gyakorlatait és támogassa a hazai állattenyésztési ágazatot.
A döntés értelmében Magyarországon nem kerülhetnek forgalomba olyan húskészítmények, amelyeket nem hagyományos állattenyésztésből, hanem laboratóriumi környezetben, sejttenyésztés útján állítanak elő. A minisztérium közleménye szerint a tiltás elsősorban élelmiszerbiztonsági és gazdaságvédelmi megfontolásokból született. „A műhús technológiája még nem kellően kiforrott, a hosszú távú egészségügyi hatások nem ismertek, ezért elővigyázatossági alapon született meg a döntés” – nyilatkozta Nagy István.
Az Agrárminisztérium adatai szerint a magyar húsfogyasztók 78%-a preferálja a hagyományos módon előállított húsokat, és fenntartásokkal viseltetik a laboratóriumi alternatívákkal szemben. A tiltás kizárólag a sejttenyésztéssel előállított „műhúsra” vonatkozik, a növényi alapú húshelyettesítők továbbra is forgalmazhatók maradnak, amennyiben megfelelnek a jelölési előírásoknak, és nem használnak félrevezető megnevezéseket.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleménye alapján a szabályozás különös tekintettel lesz az importtermékekre is. Az ellenőrzések fokozódnak majd a határátkelőhelyeken és a nagykereskedelmi egységekben, hogy kiszűrjék a potenciálisan tiltott termékeket. A hivatal szakemberei külön figyelmet fordítanak arra is, hogy a növényi alapú húshelyettesítők és a műhús közötti különbségeket világosan azonosítsák.
A magyar kormányzati álláspont az Európai Unióban is képviseli majd ezt a megközelítést, ahol jelenleg folyamatban van az új élelmiszerek, köztük a sejtalapú húsok szabályozási keretrendszerének kialakítása.
Magyar állattenyésztők üdvözölték a döntést, míg környezetvédő szervezetek kritikával illették, rámutatva, hogy a laboratóriumban előállított hús kisebb környezeti lábnyommal járhat hosszú távon. A fogyasztóvédők hangsúlyozzák, hogy minden esetben a vásárló tájékoztatása és választási szabadsága lenne az elsődleges szempont.
Az intézkedés hatásairól és a részletszabályokról a kormány további tájékoztatást ígér a következő hetekben.
