Az energiabiztonság a magyar szuverenitás alapköve lesz a következő évtizedben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a mai kormányülésen, ahol bemutatta a „Magyar Energiaellátás 2025” stratégiát. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az energiafüggetlenség nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, különösen az orosz-ukrán konfliktus fényében.
A stratégia négy pillérre épül: hazai energiatermelés bővítése, regionális együttműködések erősítése, energiatárolási kapacitások fejlesztése és a fogyasztói tudatosság növelése. A Paks II beruházás mellett a kormány jelentősen növeli a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia részarányát. „Magyarország energiamixének 35 százaléka már 2030-ra megújuló forrásból származhat, miközben az atomenergia továbbra is biztosítja az alapellátás gerincét” – nyilatkozta a Miniszterelnökség.
A határon túli magyar közösségeket is érinti a stratégia, mivel a regionális energiahálózatok fejlesztésére és összekapcsolására is kiterjed. A szlovák-magyar gázösszekötő kapacitásának bővítése és a román-magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése különösen fontos az erdélyi és felvidéki magyarság számára. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint a határon átnyúló energiakapacitás 30 százalékos növekedése várható 2026-ig.
A stratégia részeként minden háztartás digitális fogyasztásmérőt kap 2027-ig, ami átlagosan 8-12 százalékos energiamegtakarítást eredményezhet. A kárpátaljai magyar közösségek számára külön támogatási program indul a téli energiaellátás biztonságának növelésére.
„Minden magyar család számára elérhető, megfizethető és biztonságos energiaellátást kell biztosítanunk, határon innen és túl” – fogalmazott Orbán. A stratégia végrehajtását negyedéves ellenőrzőpontokkal követi a kormány. Az első értékelés 2025 tavaszán várható, addig a határon túli közösségek képviselőivel is egyeztetéseket folytatnak az energiabiztonsági kérdésekről.
